Trump a szankciós törvénycsomag aláírását követően jelezte, hogy azt jelentős mértékben "elhibázottnak" tartja, és alkotmányos jogaival összhangban álló intézkedéseket hoz majd.

Donald Trump zárt ajtók mögött írta alá a múlt héten a kongresszus mindkét háza által elsöprő többséggel megszavazott szankciós törvénycsomagot.

A képviselőház kedden 419:3 arányban, a szenátus pedig csütörtökön 98:2 arányban voksolt a törvénycsomagra.

A törvénycsomag egyik fontos cikke megköti az elnök kezét, s korlátozza őt abban, hogy a szankciókat egyoldalúan, saját jogkörében feloldja. A törvény előírja ugyanis, hogy az elnöknek minden olyan döntése előtt, amely "az amerikai külpolitikában jelentős változást hoz", jelentést kell írnia és engedélyt kell kérnie a kongresszustól. Az elsősorban az orosz energetikai szektort érintő szankciók aláírása után Trump közleményt adott ki. Ebben leszögezte: tiszteletben tartja a kongresszus döntését, de alkotmányos jogaival összhangban álló intézkedéseket hoz majd.

Az elnök szerint a törvény "jelentős mértékben elhibázott", abban a kongresszus olyan alkotmányellenes intézkedéseket is rögzített,

amelyek szűkítik az elnöki hatáskört. A közleményben Trump reményét fejezte ki, hogy a kongresszus tartózkodik majd "az elhibázott törvény" alkalmazásától, mert ez akadályozná az európai szövetségesekkel történő együttműködést az ukrajnai konfliktus megoldása ügyében. Az elnök ugyanakkor leszögezte: pártfogolja "a teheráni és phenjani lator államok megbüntetését szolgáló kemény intézkedéseket". A közleményben az amerikai elnök - kifogásai megfogalmazása mellett - hangoztatta: "problémái ellenére is, a nemzeti egység érdekében" aláírta a törvénycsomagot, és aláírásával világossá teszi azt is, hogy "az Egyesült Államok nem tűr el beavatkozást a demokratikus folyamataiba" és szövetségesei oldalán "fellép Oroszország felforgató tevékenysége" ellen.

Az Európai Unió kész megtorolni az amerikai büntetőintézkedéseket, amennyiben azok az európai gazdasági érdekeknek is ártanak

- jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Hangsúlyozta: napokon belül ellenintézkedéseket fognak elrendelni, ha az amerikai korlátozások európai energetikai vállalatokat is hátrányosan érintenek.

"Készen állunk, meg kell védenünk gazdasági érdekeinket az Egyesült Államokkal szemben, és ezt is fogjuk tenni" - közölte a brüsszeli testület elnöke, hozzátéve, hogy az amerikai kongresszus figyelembe vette az Európai Unió által megfogalmazott aggályok jelentős részét.

Mint mondta, ha a washingtoni törvényhozás végül nem lesz tekintettel az európai érdekekre, akkor az EU megfelelő és arányos válaszlépéseket foganatosít majd.

Egy kiszivárgott uniós dokumentumban azt írták, hogy amennyiben a diplomácia kudarcot vall, az EU rendelkezéseket fog elfogadni az érintett vállalatok védelmére. Sajtóhírek szerint

Brüsszel emellett szükség esetén a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) készül fordulni az ügyben.

Az Oroszország elleni új gazdasági szankciókat a tavalyi amerikai választási folyamatba történt, Moszkva által cáfolt orosz beavatkozással, valamint a Krím-félsziget 2014-ben történt bekebelezésével és Moszkva Szíriában játszott szerepével indokolták az amerikai törvényhozók. Emellett új szankciókat szavaztak meg Irán és Észak-Korea ellen is.

A korlátozások európai - német, francia, osztrák, holland - vállalatokat is érintenek, ugyanis pénzbüntetést kell majd fizetniük azoknak a cégeknek, melyek orosz energetikai beruházásokban vesznek részt, például az Északi Áramlat-2 nevű gázvezeték megépítésében.

Az Európai Unió korábban óva intette az Egyesült Államokat attól, hogy egyoldalúan súlyosbítsa az Oroszország elleni szankciókat, főként, ha azt "belpolitikai megfontolások" alapján teszi.

Varsó ugyanakkor üdvözölte az Oroszország elleni szankciókat,

amelyek a lengyel külügyi tárca közleménye szerint összhangban állnak a közép-kelet-európai térség stratégiai érdekeivel. A minisztérium közölte: Lengyelország megelégedéssel fogadja, hogy az amerikai elnök jóváhagyta az újabb szankciókat.

A közlemény szerint reményt ad az amerikai szankciók nagyobb hatékonyságára az, hogy az intézkedéseket az eddigi szokástól eltérően nem elnöki rendeletben, hanem törvényben rögzítették, az amerikai kongresszus határozott többségének a jóváhagyásával.

A Kreml szóvivője kijelentette: semmi sem változott azzal, hogy az amerikai elnök aláírta az Oroszországot sújtó újabb szankciókról szóló törvényt.

Egy moszkvai sajtótájékoztatón arra a kérdésre válaszolva, hogy Oroszország most milyen megtorló lépéseket tesz, Dmitrij Peszkov visszakérdezett: "Miféle válaszlépések? De facto nincs semmi új. Már megtettük a válaszlépéseket" - mondta.

A múlt héten Oroszország bejelentette, hogy az Egyesült Államok Oroszországban dolgozó 1200 fős diplomáciai személyzetéből 755-nek távoznia kell szeptember végéig.

Vaszilij Nyebenzja, Oroszország ENSZ nagykövete a világszervezet székhelyén újságírók előtt megállapította: "ha azok, akik a törvénytervezetet kidolgozták, azt gondolták, hogy ezzel meg tudják változtatni a politikánkat, tévednek (...) Tökéletesen meg kell érteniük, hogy mi nem hajlunk meg, nem adjuk meg magunkat" - jelentette ki Nyebenzja.