Oroszország felfüggesztette az Európa Tanácsnak (ET) szánt idei befizetéseit - jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Thorbjorn Jagland ET-főtitkárral folytatott pénteki telefonbeszélgetésében.
Az orosz külügyi tárca szerint Lavrov azt is közölte az ET-főtitkárral, hogy a befizetéseket addig nem indítják újra, amíg nem állítják helyre teljes mértékben az orosz delegáció jogait az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésénél.
Miután Oroszország 2014 márciusában elcsatolta a Krím félszigetet Ukrajnától, az ET határozattal megvonta a parlamenti közgyűlésbe delegált orosz képviselőktől a szavazati jogot, illetve az ET intézményeiben és választási megfigyelő misszióiban való részvétel jogát is.
Moszkva elégedetlen az ET égisze alatt működő Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egy sor döntésével is. A strasbourgi székhelyű bíróság, amelyhez az Emberi Jogok Európai Egyezménye előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, június 20-án elmarasztalta Oroszországot a - több ponton is jogsértőnek ítélt - "homoszexuális propagandát" tiltó, sokak által bírált törvény miatt. Moszkva fellebbezést jelentett be az általa igazságtalannak nevezett döntés ellen.
Az EJEB tavalyi közlése szerint Moszkva a bíróság által vizsgált 228 orosz vonatkozású ügy közül mindössze hatban nem sértette meg az Emberi Jogok Európai Egyezményét.
Meghosszabbított szankciók
Oroszország pénteken a jövő év végéig meghosszabbította az EU-val szembeni gazdasági ellenszankcióit. Az erre vonatkozó rendeletet Vlagyimir Putyin elnök írta alá.
Az EU szerdán hivatalosan fél évvel kiterjesztette az Oroszország ellen a Krím félsziget elcsatolása és a kelet-ukrajnai szakadárok támogatása miatt 2014 júliusában bevezetett gazdasági büntetőintézkedések hatályát. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök ennek kapcsán a csütörtöki kormányülésen bejelentette, hogy a kormány a kérdést megvitatta az elnökkel, és az orosz vezetés az EU lépésére válaszul ahhoz hasonlóan fog reagálni.
Az uniós korlátozó intézkedések a pénzügyekre, az energia- és a védelmi iparra irányulnak, akadályozzák az orosz bankok hozzáférését az uniós piacokhoz, korlátozzák bizonyos termékek kereskedelmét, és
tiltják az EU-ban székhellyel rendelkező vállalatok számára, hogy befektetéseket eszközöljenek, vagy idegenforgalmi szolgáltatást nyújtsanak Oroszországban.
A gazdasági intézkedések mellett az EU pénzeszközök befagyasztását és utazási tilalmat is előír ukrán és orosz természetes személyek, valamint vállalatok képviselőivel szemben, akik/amelyek bizonyítottan felelősek a lázadók támogatásáért.
Oroszország, válaszul a nyugati szankciókra, 2014 augusztusában hirdette meg az élelmiszerembargót,
amelyet Moszkva tavaly augusztusban 2017 végéig meghosszabbított. A zárlat az Egyesült Államokból, az Európai Unióból, Ausztráliából, Norvégiából, Kanadából, Albániából, Montenegróból, Izlandból, Liechtensteinből és Ukrajnából származó termékekre terjed ki. Az orosz embargó és az "exporthelyettesítés" támogatása - orosz vélemények szerint - serkentően hatott az orosz mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlődésére.
Az orosz elnök június 15-én megtartott Közvetlen Vonal elnevezésű éves interaktív televíziós fórumán elmondta, hogy az ellenszankciók alkalmazásának mértékét a kapcsolatok alakulásának függvényében határozzák meg az adott országgal szemben.
