Szijjártó Péter a lett fővárosban Arvils Aseradens miniszterelnök-helyettessel tárgyalt, aki egyben a gazdasági tárcát is vezeti, továbbá Edgars Rinkevics külügyminiszterrel.

Találkozott továbbá azokkal a lett parlamenti képviselőkkel, akik aláírták a Magyarországot támogató deklarációt, amelyet azután adtak ki, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a többi között Magyarország ellen is a migrációs politika miatt.

Szijjártó Péter az MTI-nek telefonon nyilatkozva azt mondta, Magyarország és Lettország között van egy szoros szövetségesi együttműködés az EU jövőjével és a migrációval kapcsolatos kérdések vonatkozásában, és ezt jól mutatja az, hogy a Magyarországot elítélő európai parlamenti határozatot csupán egyetlen lett (baloldali) képviselő szavazta meg, 23 kormánypárti és ellenzéki képviselő pedig aláírta a deklarációt, amely szerint kiállnak Magyarország migrációs politikája mellett az Európai Bizottság ellenében. (A tárcavezető az aláírók közül tíz képviselővel tárgyalt Rigában).

"Egyetértünk abban, hogy a kötelező kvóták elfogadhatatlanok,

és nem lehet rákényszeríteni egyetlen államra sem a bevezetésüket, és semmilyen állandó mechanizmus felállítása sem fogadható el a migránsok betelepítésének vonatkozásában" - szögezte le a miniszter.

Abban is egyetértés volt a lett tárgyalópartnerekkel, hogy az uniós kohéziós források "járnak" az EU valamennyi tagjának, így az új közép-európai és balti tagországoknak is.

"Elfogadhatatlannak és zsarolásnak tartjuk azt, hogy egyes európai országok és vezetők a nekünk járó uniós források csökkentését vagy megvonását helyezik kilátásba

csak azért, mert bizonyos kérdésekben nem értünk velük egyet. Az európai források nem humanitárius segélyek, nem a nyugat-európaiak kegyéből jutnak nekünk, hanem nekünk járnak, hiszen az EU valamennyi tagországa, és a közép-európaiak is megnyitották piacaikat a nyugat-európai gazdasági szereplők és vállalatok előtt" - mondta a külgazdasági és külügyminiszter, és felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyarországnak biztosított uniós források jelentős részéből is nyugat-európai cégen profitálnak.

Szijjártó Péter egyetértett rigai tárgyalópartnereivel abban, hogy a határvédelemnek első számú szempontnak kell lennie. Lettország és Magyarország is védi az EU és a schengeni övezet külső határát, és Lettország is úgy döntött, hogy kerítést összesen mintegy 210 kilométer hosszan a fehérorosz és az orosz határon, az első 23 kilométeres szakasz pedig már el is készült.

Szijjártó Péter szerint egyetértettek a lett tárgyalópartnerekkel abban, hogy az EU külső határának a védelme az Európa iránti szolidaritás nagyon fontos megnyilvánulása.

"Visszautasítjuk azt a nyugat-európai megközelítést, hogy csak azok a szolidárisak, akik illegális bevándorlókat telepítenek be"

- szögezte le Szijjártó Péter.

A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy Lettország és Magyarország is nagyon komoly forrásokat költ arra, hogy a külső határok megvédésével megvédje Európát, a kontinens biztonságát, holott ezt a pénzt költhetnék a saját gazdaságuk fejlesztésére is.

"Ezért a határvédelmet is a szolidaritás nagyon fontos megnyilvánulásának kell tekinteni" - fejtette ki a miniszter.

A lett parlamenti képviselők közölték Szijjártó Péterrel, hogy Magyarország mindig is számíthat a szimpátiájukra és támogatásukra, és bizonyos európai kérdésekben kifejezetten követendő modellként tekintenek a magyar álláspontra.

"Világossá tették azt a véleményüket is, hogy a jelenlegi európai migrációs politika gyakorlatilag kizárólag az embercsempészek üzleti modelljének érvényesülését szolgálja" - mondta a Szijjártó Péter a hírügynökségnek.