A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung kiemelte: sok jel utal arra, hogy a fiatal választók szavazatai okozták May kudarcát, és nekik tulajdonítható, hogy az egyértelmű győztes Jeremy Corbyn munkáspárti vezető.

A kampány meghatározó témája egyáltalán nem a brit uniós tagság megszüntetése (Brexit) volt. Sok választónak fontosabbak voltak a jelenlegi, személyes életkörülményei, így a városokban a magas lakbérek, vidéken a karrierlehetőségek hiánya dominálja a mindennapi beszélgetéseket. Egyre inkább terjed az a "rossz érzés, hogy ebben az országban már csak annak van jövője, aki valamelyik csillogó londoni banktoronyban dolgozik", és ugyan messze nem minden munkáspárti választó ért egyet Corbynnal abban, hogy a széleskörű államosítás a megoldás, mégis rá szavaztak, "mert ő legalább észreveszi a problémákat" - írta a FAZ.

A Die Welt című konzervatív lap szerint úgy tűnik, a brit választóknak jó érzékük, "egyfajta beépített handabanda-detektoruk" van annak felismeréséhez, ha "a politikai elit már megint" nem áll ellen a csábításnak, hogy "taktikai manővereket" hajtson végre hatalma megőrzése érdekében. Azonban ugyanezekben a választókban a jelek szerint "szinte mazochista szenvedély" is munkál, és arra ösztönzi őket, hogy a lehető legintenzívebben "flörtöljenek a végzettel".

Így Nigel Farage-nak, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) volt elnökének "csapták a szelet, hogy megbüntessék David Cameront", Theresa May-t pedig azzal büntetik, hogy "Jeremy Corbyn szocialista illuzionistát" egészen a kormányfői hivatal küszöbéig tolják előre szavazataikkal.

"Ha úgy tetszik, Corbyn az új Farage: egy politikus, aki teljességgel irracionális választási programmal túldimenzionált sikert ér el, mert a választók nem akarják eltűrni a kormány fennhéjázó magatartását" - írta a Die Welt.

A liberális Süddeutsche Zeitung hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia egy évvel ezelőtt még az Európai Unió "nagyra becsült tagja volt", és a törvényhozásban abszolút többséggel rendelkező konzervatív kormány vezette, de David Cameronnak és Theresa May-nek "sikerült elérnie, hogy ma a Brexit-folyamat senkiföldjén sodródik és nincs stabil kormánya".

"Az arrogancia, az alkalmatlanság és az opportunizmus keveréke révén a két tory politikus ok nélkül válságba döntötte az országot, amely olyan karakteres miniszterelnököket termelt ki, mint Winston Churchill és Margaret Thatcher" - írta a Süddeutsche Zeitung, hozzátéve, hogy Cameron és May "egész Európát is gyengítette". Ennyi "balfogás megérdemli a történelmi jelzőt" - húzták alá.

A francia napilapok közül a baloldali Libération, a konzervatív Le Figaro és a balliberális Le Monde is úgy ítélte meg, hogy Theresa May csakis a saját arroganciájának és elrontott kampányának köszönheti, hogy pártja elvesztette az abszolút többséget a parlamentben.

A Libération szerint a konzervatívok ezt nem fogják neki megbocsátani, a párton belüli potenciális utódok már készítik a támadási stratégiákat a miniszterelnök elmozdítására, akinek a helyzete olyannyira meggyengült, hogy nem valószínű, hogy az év végéig a helyén maradhat. Mindez a Konzervatív Párt által meghirdetett "kemény Brexit" politikáját is megkérdőjelezi, amelynek lényege, hogy az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnésével együtt kivonul az Európai Unió egységes belső piacáról is. A Brexitre szavazók többsége úgy tűnik, hogy nem feltétlenül a kemény Brexitre szavazott, és szeretne bent maradni az uniós piacon. Mindezek miatt Brüsszelben és Párizsban is attól tartanak, Theresa May az EU-val folytatott tárgyalásokon még inkább kiszámíthatatlanabbá válik, mint eddig volt.

A Le Figaro kiemelte, hogy a britek a választáson megerősítették, hogy távozni akarnak az Európai Unióból, de a Brexitről tartott népszavazás után egy évvel egyre homályosabb, hogyan fog megtörténni a válás, és a június 19-én kezdődő tárgyalások egyre bonyolultabbnak tűnnek.

A Le Monde úgy véli, hogy a választási eredmény miatt elképzelhető, hogy június 19-én nem kezdődnek meg a tárgyalások, miután nem tudni, hogy ki lesz a brit főtárgyaló és milyen menetrenddel, kemény vagy puha Brexit érdekében. "Az európaiak részéről jelenleg egy dolog biztos: a Brexit nehezen visszafordítható politikai folyamat", s Brüsszelben mindenki türelmetlenül várja, hogy a tárgyalások megkezdődjenek végre - írta a Le Monde.

A választás eredményétől függetlenül az Egyesült Királyság továbbra is minden bizonnyal ki fog lépni az Európai Unióból, de a "radikális szakítás" lehetősége jóval kevésbé valószínű, mint korábban - írta a The Wall Street Journal című amerikai politika-üzleti lap, amely szerint a konzervatívok meggyengülése növeli a kockázatát annak, hogy nem sikerül megállapodásra jutnia a feleknek a jövőbeli kapcsolatokról, ugyanakkor úgy tűnik, London kénytelen lesz felhagyni azzal a politikájával, miszerint jobb kilépni egyezség nélkül, mint rossz egyezséget kötni.

A Politico brüsszeli hírportál úgy ítéli meg, hogy az EU-nak nincs oka ünneplésre. Nagy a bizonytalanság, milyen következményekkel fog járni a választási eredmény, késlelteti-e az egyeztetések megindítását, változni fog-e a brit kormány tárgyalási pozíciója? - tette fel a kérdést a hírportál.

A szerző hangsúlyozta, jelenleg szó sincs az uniós kilépést övező brit politikai konszenzus megváltozásáról, de az Egyesült Királyság közelmúltbeli történelme azt mutatja, hogy fel kell készülni minden váratlan fordulatra. Ugyanakkor még ha London vissza is akarná fordítani a kiválás folyamatát, ez jogilag és politikailag egyaránt rendkívüli kihívást jelentene - vélekedett.

A "hard Brexitnek", vagyis az Egyesült Királyság EU felé diktált kemény kilépési feltételeinek végét jelenti a brit választási végeredmény Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke szerint. A Corriere della Sera olasz napilapnak nyilatkozva Tajani kijelentette, a brit szavazók voksukkal megbuktatták a "kemény Brexitet": megmutatták, hogy az EU-val való teljes szakítást nem tartják pozitívnak. Az EP elnöke hangsúlyozta, hogy a Brexit-tárgyalások során az EU mindent megtesz polgárai jogainak védelmében.

A Corriere beszámolója szerint a szigetországban élő 600 ezres olasz közösség nagy ünnepléssel fogadta a Theresa May vezette konzervatívok gyengülését, abban bízva, hogy ezzel a Brexit után kevésbé szigorú szabályok vonatkozhatnak rájuk.

Az Il Sole 24 Ore olasz gazdasági napilap megjegyezte, ez a második pofon, amelyet Nagy-Britannia ad Európának. Az első a tavaly júniusi Brexit-népszavazás volt, amelynek eredményét az EU "csodálkozással és hitetlenkedve" fogadta. Alig telt el egy év, amely alatt az EU nagy nehezen kialakította saját stratégiáját és készen állt tárgyalóasztalhoz ülni, London ismét megkeverte a kártyákat. A brit választás eredménye ugyanis ismét bizonytalanságot, megosztottságot teremtett és tovább nehezíti a Brexit-tárgyalásokat- írta az Il Sole.

A Kurier című osztrák lap külpolitikai rovatszerkesztője arra hívta fel a figyelmet, hogy Theresa May miniszterelnök "katasztrófájának" tanulsága az, hogy még Nagy-Britanniában sem nyerhető választás uniós ellenségképpel. A szerző, Konrad Kramar szerint a fiatal választók alig látják értelmét az új brit elszigeteltségnek, még akkor sem, ha mindez csipetnyi "világbirodalmi nosztalgiával" fűszerezett. "Ezzel a választással Nagy-Britannia egy kicsit közelebb került Európához" - írta Kramar.

A Der Standard főszerkesztője úgy látja, hogy a választás eredménye nagy esélyt jelent a briteknek és az Európai Uniónak egyaránt. Alexandra Föderl-Schmid rámutatott: a jelen állapot szerint a Nagy-Britannia unióból való kilépését ellenzők többségben lehetnek az alsóházban, és egy új népszavazást írhatnak ki. A fiatal választók kihasználták a lehetőséget és megbüntették az idősebbeket a Brexitért, hiszen a tavaly júniusi voksoláson a fiatalabbak maradtak elsősorban otthon - vélte.

Christian Ultsch, a Die Presse című osztrák lap külpolitikai rovatvezetője azt boncolgatta, hogy a kilépési tárgyalások idején meggyőző vezetőre lenne szüksége Nagy-Britanniának, azonban csak egy vereséget szenvedett kormányfője van. Theresa May esetleges bukása és egy néhány hónapon belüli ismételt miniszterelnök-csere csak tovább fokozná a káoszt. Maynek nem maradt más választása, mint előre menekülni és gyorsan bejelenteni a kisebbségi kormányzást annak érdekében, hogy a visszalépésről szóló belpolitikai viták nehogy elharapózzanak - írta.