Amikor az első betelepülők 1788-ban megérkeztek Ausztráliába, hajóikon szép számmal hoztak házinyulakat is magukkal, amelyek később elszaporodtak, és pestissel fertőzték meg a haszonnövényeket és -állatokat. A tapsifülesek azóta is folyamatosan fenyegetik a kontinens mezőgazdaságát - írta a Magyar Idők.Hivatalos becslések szerint a nyuszik évi több mint 200 millió ausztrál dollár (148 millió amerikai dollár) kárt okoznak a gazdálkodóknak, továbbá mintegy 300 őshonos növény- és állatfajtát veszélyeztetnek.

Annak érdekében, hogy véget vessenek a nyúlinváziónak, a hatóságok az ország történetének legkiterjedtebb irtóhadjáratába kezdtek: calicivírussal fertőzték meg az állományt.

Ennek eredményeként mára 40 százalékkal csökkent a populáció, állította Quentin Hart, Új-Dél-Wales állam projektkoordinátora az Új Kína hírügynökségnek.

Nem ez az első eset, hogy Ausztrália megpróbál gátat vetni a bajkeverő tapsifülesek garázdálkodásának. Az első nagyobb, szervezett stratégiát 1907-ben dolgozták ki Nyugat-Ausztrália államban, amelynek keretében 3256 kilométeres nyúlbiztos kerítéssel szelték át területet. Sajnos a konstrukció nemigen tudta megakadályozni, hogy a pestis átterjedjen az ország keleti felére, ezért az 1950-es években első alkalommal bevetették a vírusstratégiát.

„A most alkalmazott törzs kizárólag házi nyulak között terjed, s még a mezei nyulakra sem hat, nem beszélve más állatokról, amelyek esetleg esznek a csaliból vagy megeszik a nyulakat” – nyugtat meg Hart.