A magyar álláspont

Fehér Miklós Zoltán, az igazságügyi minisztérium főosztályvezetője elmondta, a kötelező kvóták alkalmatlanságát az is bizonyítja, hogy másfél év alatt mindössze nagyjából 18 ezer embert helyeztek át az uniós tagországok között.

Kijelentette, az Európai Bizottságot eredetileg az a cél vezette, hogy hatékony megoldást találjanak a migrációs nyomás enyhítésére, ez ugyanakkor később mintha másodlagossá vált volna, és az áthelyezések "erőltetése" fontosabb lett, mint a tényleges megoldás.

Magyarország elismeri és teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok közötti szolidaritás elvét a bevándorlási válság vonatkozásában, de nem tud azonosulni azzal az állásponttal, hogy a terhek megosztásának a menedékkérők áthelyezése lenne az egyetlen módja - hangsúlyozta Fehér Miklós Zoltán.

 Az uniós álláspont

Elfogadhatatlan, hogy Magyarország egyfajta különleges státusra tart igényt: az uniós menekültügyi kvótarendszernek nem kívánt a kedvezményezettje lenni, hogy ne váljon úgynevezett frontországgá, de a döntés nyomán fellépő kötelezettségeinek sem akar eleget tenni - hangsúlyozta az Európai Unió Tanácsának képviselője.

Az uniós tagországok kormányait képviselő tanács szakértője azon véleményének adott hangot, hogy kedvező hatása van a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmusnak, annak ellenére, hogy bizonyos tagállamok egyetlen helyet sem ajánlottak fel az Olaszországban és Görögországban tartózkodó menedékkérők számára. Hozzátette, ha a többi tagország is ezt a példát követte volna, akkor valóban haszontalan lenne a rendszer.

Kiemelte, hogy az uniós belügyminiszterek egy precedens nélküli válsághelyzet idején fogadták el a kvótarendszer létrehozásáról szóló határozatot 2015 őszén.

Az Európai Unió Bíróságának döntése történelmi jelentőségű lehet, ugyanis segít értelmezni a szolidaritás elvét

- fogalmazott.