A vártnál alacsonyabb – 51,34 százalékos – lett a népszavazási alkotmánymódosítás támogatottsága Törökországban – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.

„Az igenek mellett kampányoló pártok 60-65 százalék környékére várták a végeredményt, ám ehhez képest jóval kevesebb szavazatot sikerült szerezniük. A nem mellett kampányoló ellenzéki pártok pedig erősen vitatják ennek a választásnak a végeredményét. A nemzetközi megfigyelők és az EBESZ is aggályát fejezte ki a választások tisztaságát illetően” - részletezte Egeresi Zoltán.

Több ellenzéki párt a szavazatok újraszámolását kérte, ám a szakértő szerint erre nem sok esély van.

„Azonkívül, hogy keleten több kisebb visszaélés történt, azt is nehezményezték nagyon sokan, hogy a választási bizottság gyakorlatilag az utolsó pillanatban azokat a szavazócédulákat is elfogadta, amelyre nem került hivatalos pecsét.

Nyilvánvalóan ilyen szűk eredménynél az ellenzék ezt a hirtelen módosítást elég erősen nehezményezi.

Ellenzéki lapértesülések szerint körülbelül két és fél millió szavazat lehet, ami így került a rendszerbe. Mivel rendkívül szoros az eredmény – körülbelül 1,4 millióval győzött az igen – ez akár komolyan is befolyásolhatta a népszavazás kimenetelét” - közölte a Törökország-szakértő.

A győzelem ellenére a török kormánypárt számára elgondolkodtató kell legyen, hogy olyan területeken is vesztettek, ahol korábban többségben voltak – mondta Egeresi Zoltán.

„Bizonyos megyékben, és főként Ankara és Isztambul olyan negyedeiben is, ahol korábban a kormánypárt sokkal jobban szerepelt, most a nem szavazatok kerültek fölénybe, még ha nem is sokkal. Ez elgondolkodtatja a török politikai vezetést, de nem jelenti azt, hogy szomorkodniuk kellene” - mondta Egeresi Zoltán.

Néhány éve az elnöki rendszer bevezetésének támogatottsága 30 százalék alatt volt – emlékeztetett Egeresi Zoltán, így a mostani 51 százalék Erdogan elnök számára elegendő győzelem.

„Nyilvánvalóan egy sokkal konszenzuálisabb, 60-70 százalékos támogatottság jól jött volna, de a politikai céljaik megvalósításához ez is bőven elég.

Olyan szinten lejtett a pálya a médiafelületeken az igeneknek, hogy ennek fényében még az is meglepő, hogy a nemek ennyire erősen szerepeltek”

- véli a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.

Egeresi Zoltán hozzátette: bár a nemzetközi megfigyelők szerint nem volt szabályos a kampány, az megfelelt az előző török választási kampányok forgatókönyvének.

Törökországnak nagy szüksége van az EU-ra

Törökországnak már csak azért is szüksége van az Európai Unióra, mert határai mentén szinte mindenütt háborús konfliktusok vannak – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Egeresi Zoltán.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa szerint Törökországnak elsősorban a vízummentesség miatt lenne fontos az európai uniós tagság.

„Jelenleg amit kiharcolhatnak, racionálisan megszerezhetnek, az a vízummentesség. Az európai uniós tagság viszont több sebből is vérzik”

- véli a Törökország-szakértő.

Egeresi Zoltán úgy fogalmazott, az Európai Unió vezetői szerint a törökországi belpolitikai folyamatok nem egyeztethetőek össze az uniós elvekkel.

„Az Európai Unió jelentős része nem nézi jó szemmel azt a hatalmi koncentrációt, ami Törökországban zajlik.

Nem nézik jó szemmel a választás lebonyolítását sem, jó páran megkérdőjelezték ennek a legitimitását is, és a tisztogatásokat, a sajtószabadság zárójelbe tételét. Ezek mind-mind olyan tényezők, amelyek miatt nehezen lehet azt mondani, hogy egy értékalapú Európai Unióba, egy értékalapú európai külpolitikába ez beleférhet” - közölte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.

A szakértő hangsúlyozta: pedig Törökországnak szüksége lenne az Európai Unióra.

„Az Európai Unió továbbra is a legnagyobb kereskedelmi partnere: a legtöbb befektetés – a befektetések körülbelül 80 százaléka – európai uniós országból érkezik. Ez messze megelőzi az oroszokat is. Másrészt azt kell látni, hogy gyakorlatilag

ha Törökország keletre, északra, délre tekint, akkor háborút lát.

A Kaukázusban vannak befagyott konfliktusok – Azerbajdzsán és Örményország között –, Szíriában évek óta folyik háború, aminek nem lesz egyhamar vége, és ugyanez a helyzet Irakban is. Ott van még komoly középhatalomként Irán, ami gazdaságilag nem elhanyagolható tényező. De a kereskedelmi kapcsolatok történetét tekintve Irán nem feltétlenül a legmegbízhatóbb partner a törökök számára” - sorolta Egeresi Zoltán.

Szíriában ráadásul Irán és Törökország komoly politikai ellenfeleknek számítanak – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!