"A szemérmetlen hazugságok a görög és római ókor óta részei a politikai beszédnek" - véli Robert Zaretsky amerikai történész, a Houstoni Egyetem tanára.

Harvardi kollégája, Robert Darnton már Kaiszareiai Prokopiosznál felfedezte a "fake news" első nyomait: a 6. században élt bizánci történész gyanús értesülésekkel tűzdelte tele Jusztiniánuszról írt Titkos történetét, kétségkívül azért, hogy befeketítse a császárról kialakult képet.

"Időben hozzánk közelebb, a francia forradalmat megelőző abszolút monarchia alatt írt gúnyiratokat is a fake news régi formájának tekinthetjük" - mondta Robert Zaretsky. Ezeket a szatirikus szövegeket olyanok írták, akik nem lelték helyüket a rendszerben, s ezért destabilizálni próbálták. Egyes történészek, köztük Darnton szerint ezek az iratok is hozzájárultak a forradalom kirobbantásához.

A gúnyiratoknál elterjedtebb kacsák Párizs utcáin rikkancsok által árult lapok voltak, amelyek légből kapott "tényekről" adtak számot, így 1780 táján egy képzeletbeli szörny Chilében történt elfogásáról.

Darnton szerint a kacsák a fake news régi változatai. A 19. században valósággal burjánzottak az Egyesült Államokban a "hoaxok", az eladott lapszám növelését célzó átverések.

1835-ben a The Sun című New York-i újság nagy szenzációt keltett a John Herschel korabeli híres csillagásznak tulajdonított cikksorozatával, amelyben leírta, hogy milyen bizarr formáit fedezték fel az életnek a Holdon. A "Nagy Hold hoax"-nak köszönhetően az eladott példányok száma jelentősen megnőtt.

"Feltehetően az Egyesült Államokban jelent meg a 19. század végén a fake news a szó mai értelmében" - írta Robert Love amerikai újságíró a Columbia Journalism Review című folyóiratban.

2016 őszén, az amerikai elnökválasztási kampányban robbanásszerűen megnőtt a kifejezés használata, ha hinni lehet a Google a "fake news" kifejezésre vonatkozó kereséseier vonatkozó adatainak.

Pascal Froissart párizsi egyetemi tanár szerint a fake news "nem csupán hamis információ, de a tények teljes ismeretében a médiatérbe bedobott álhír".

"Propaganda, választási reklám vagy átverés" - ezeknek a hamis híreknek mind különböző a céljuk" - fejtette ki az álhírek szakértője.

Megjelenhetnek egy humoros weboldalon. Ilyen volt Marine Le Pen szélsőjobboldali pártvezetőnek a magyar Hírcsárdához hasonló Le Gorafi francia portál által kitalált "terve", amely szerint "Algéria által fizetett fallal építetti körül Franciaországot", amelyet egy algériai lap tévedésből át is vett.

A fake news célja lehet lájkvadászat is, egy adott internetes oldal látogatottságának, illetve a reklámbevételei növelésének céljából.

Az internetes álhír lehet ideológiai indíttatású is: az egyesült államokbeli Pizzagate-ügy történetét, amelyben felváltva volt szó egy feltételezett pedofil hálózatról, egy washingtoni pizzériáról és demokrata párti környezetről, átvette az összeesküvés-elméleteket és szélsőjobboldali eszméket terjesztő Infowars amerikai hírportál is.

Donald Trump gyakran használja - néha csupa nagybetűvel - a fake news kifejezést a Twitteren: Pascal Froissart számítása szerint 20 hét alatt mintegy 40-szer fordult elő az amerikai elnöknek a mikroblog portálon közzétett üzeneteiben.

Trump értelmezésében a fake news olyan információt jelent, amelyet ő határozottan kétségbe von vagy tagad. A kifejezés elburjánzó használata Froissart szerint "nyerő stratégia", mert "Trumpnak azokat az üzeneteit, amelyekben a +fake+ (ál, hamis) szó szerepel, sokkal többen átveszik, mint a többit".