Infostart.hu
eur:
373.24
usd:
340.08
bux:
143065.66
2026. november 19. csütörtök Erzsébet

Francois Hollande kormányzása volt a fő téma az első televíziós vitán

Manuel Valls volt francia kormányfőt kivéve Francois Hollande francia államfő kormányzásának mérlegét bírálták a francia baloldali előválasztás jelöltjei csütörtök este első televíziós vitájukban.

Hét jelölt, hat férfi és egy nő indul a francia baloldal államfőjelölt-állító választásán, amelynek első fordulóját január 22-én, a másodikat pedig január 29-én rendezik. Közülük négyen szocialisták: Manuel Valls volt kormányfő, Arnaud Montebourg volt gazdasági, Benoit Hamon és Vincent Peillon volt oktatási miniszterek. Két jelölt, Francois de Rugy és Jean-Luc Bennhamias a Zöldektől érkezik, a hetedik pedig Sylvia Pinel, a nemzetgyűlésben a szocialistákat támogató Radikális Baloldali Párt elnöke.

A volt miniszterelnököt leszámítva valamennyien csalódottságukat fejezték ki a népszerűtlenségi rekordokat döntő szocialista államfő kormányzását illetően. Francois Hollande december elején jelentette be, hogy nem jelölteti magát egy második mandátumra.

"Nehéz megvédeni" - hangsúlyozta a Szocialista Párt baloldalához tartozó, protekcionista gazdaságpolitikát hirdető Arnaud Montebourg, aki 2014 augusztusban azután kényszerült elhagyni a kormányt, hogy élesen bírálta Hollande liberális gazdasági fordulatát, s helyére az elnökválasztáson függetlenként induló Emmanuel Macront nevezte ki az államfő.

A kormányzópártnak szintén a baloldalára sorolt Benoit Hamon a befejezetlenség érzéséről beszélt Hollande elnökségével kapcsolatban, míg Vincent Peillon sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az elnök politikája értetlenségre talált, ugyanakkor úgy vélte, hogy a baloldali jelöltek "nagyon mély politikai válságot" örököltek.

Egyedül Manuel Valls nevezte magát büszkének azért, "mert a franciákat szolgálhatta egy nagyon nehéz időszakban". A volt kormányfő az elmúlt két év iszlamista terrortámadásaira utalt.

A televíziós vita nézőinek 29 százaléka a Szocialista Párt baloldalához tartozó, protekcionista gazdaságpolitikát hirdető Arnaud Montebourg volt gazdasági minisztert találta a legmeggyőzőbbnek Manuel Valls volt miniszterelnök (26 százalék) és Benoit Hamon volt oktatási miniszter (20 százalék) előtt - derül ki az Elabe közvélemény-kutatóintézetnek a BFM hírtelevízió számára készült gyors felméréséből.

A baloldali szimpatizánsok körében viszont Valls lett a győztes 28 százalékkal, Hamon került a második helyre 27 százalékkal, míg Montebourg-ra 23 százalék szavazott.

A baloldali előválasztás győztese lesz a szocialisták és az őket támogató kisebb pártok hivatalos jelöltje az elnökválasztáson.

Emmanuel Macron és a radikális baloldal vezetőjének számító Jean-Luc Mélenchon viszont nem kíván megmérkőzni az elnökjelölti posztért. Mindketten közvetlenül az elnökválasztás áprilisi első fordulójában állnak rajthoz, így 2002-höz hasonlóan több baloldali jelölt is megmérkőzik majd a konzervatív jelöltté választott Francois Fillonnal és Marine Le Pennel, a Nemzeti Front jelöltjével.

A hét jelölt, az előválasztás első fordulója előtt, a jobboldali államfőjelölt-állító választáshoz hasonlóan, három televíziós vitában, legközelebb január 15-én és 19-én mérkőzik meg egymással. Amennyiben az első fordulóban egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok legalább 50 százalékát, a második fordulóba a két legtöbb szavazatot kapott jelölt kerül be, s január 25-én egy utolsó televíziós vitában mérkőznek meg egymással.

A baloldali előválasztás esélyesének Manuel Valls számít, a felmérések szerint az első fordulót biztosan nyerheti, de miután az előnye hétről hétre csökken, a második fordulóban akár ki is kaphat. Rajta kívül Montebourg-nak és Hamonnak van esélye a felmérések szerint a második fordulóba jutni és ott megfordítani az eredményt.

Négy hónappal az elnökválasztás előtt valamennyi felmérés azt mutatja, hogy bárki is nyeri meg a baloldali előválasztást, nincs esélye bejutnia a második fordulóba, s a jelenlegi helyzet szerint az államfői szék sorsa Francois Fillon és Marine Le Pen között dőlhet el.

Elemzők szerint a televíziós vita célja elsősorban a jelöltek hitelének visszaszerzése a népszerűtlen baloldali kormányzást követően, illetve a választók mobilizálása az előválasztásra. A vita nézettsége jelzésértékű lehet a várható részvételt illetően. Öt évvel ezelőtt közel 5 millióan követték figyelemmel a baloldali tévévitákat, majd 2,6 millióan vettek részt az előválasztás első fordulójában. A Szocialista Párt célja, hogy idén legalább 2 millióan az urnákhoz vonuljanak a jelöltállító-választás első fordulójában.

A baloldali előválasztáson bármely választásra jogosult francia állampolgár részt vehet, amennyiben aláír egy nyilatkozatot arról, hogy osztja a baloldali értékeket, és befizet a szocialisták pártkasszájába 1 eurót.

Az elnökválasztás első fordulóját 2017. április 23-án, a másodikat pedig május 7-én rendezik meg Franciaországban.

A baloldali előválasztáson bármely választásra jogosult francia állampolgár részt vehet, amennyiben aláír egy nyilatkozatot arról, hogy osztja a baloldali értékeket, és befizet a szocialisták pártkasszájába 1 eurót.

Az elnökválasztás első fordulóját 2017. április 23-án, a másodikat pedig május 7-én rendezik meg Franciaországban.

Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám az Arénában: három fő szempont alapján dől el, mekkora lesz a várostérségi BKK működési területe

Bodor Ádám az Arénában: három fő szempont alapján dől el, mekkora lesz a várostérségi BKK működési területe

2027. január 1-jétől tőkeemeléssel jön létre a Budapesti Várostérségi Közlekedési Központ, és a főváros, valamint vonzáskörzetének közösségi közlekedéséért felel majd – erősítette meg az InfoRádió Aréna című műsorában a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója. Bodor Ádám beszélt az új vállalat működési módjáról és területéről, valamint kibővülő feladatköréről is.

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megint lebombázták a krími hidat, a NATO-ra haragszik egész Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Megint lebombázták a krími hidat, a NATO-ra haragszik egész Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Hajnalban az ukrán drónok ismét támadást indítottak a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő híd ellen, ezúttal valószínűleg a vasúti szekciót támadták. Az orosz elit rég nem látott mértékben van kiakadva a NATO-ra: a francia kiképzőtisztek után most Hollandiát is elkezdték "hadviselő félként" emlegetni, mivel az ukránok hídromboló rakétája onnan származott. A fronton kevés érdemi mozgásról van hír, az orosz katonák nagyon lassan, de közelednek Zaporizzsja városa felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×