eur:
409.4
usd:
375.88
bux:
74495.66
2024. november 5. kedd Imre

Blair a politikai hajléktalanokon akar segíteni

Tony Blair volt brit kormányfő közölte, hogy nem kíván visszatérni a brit politika első vonalába, de szeretne azokon segíteni, akiket a jelenlegi folyamatok "politikailag hajléktalanná" tettek.

A 63 éves Blair, aki 1997 és 2007 között töltötte be a miniszterelnöki tisztséget a jelenleg ellenzékben politizáló Munkáspárt élén, a New Statesman című tekintélyes baloldali brit folyóirat online kiadásán csütörtökön megjelent interjúban kijelentette azt is, hogy véleménye szerint meg lehet állítani a Brexit-folyamatot, vagyis Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból.

Blair félreértésnek nevezte azokat az elmúlt hetekben megjelent sajtóértesüléseket, amelyek szerint visszatérésre készülne a brit belpolitika élvonalába. Kijelentette: ezt nem tudná megtenni, mivel túlságosan ellenséges a hangulat vele szemben, és a média egy része "szó szerint megsemmisítő üzemmódra kapcsolna", ha ő megpróbálna ismét vezető politikai szerepet betölteni.

A volt munkáspárti miniszterelnök közölte: tényleges politikai szerepvállalás helyett a közösségi média nyújtotta lehetőségeket felhasználva platformot szeretne létrehozni a politikai vita számára arról, hogy merre tartanak ma a modern nyugati demokráciák, és ebben a folyamatban hol van a haladó erők helye.

Az általa tervezett vitafórum pontos mibenlétét nem részletezte, de kijelentette: lesújtónak tartja a nyugati politika jelenlegi állapotát, amely csak Nagy-Britanniában "milliókat tett politikailag hajléktalanná".

Tony Blair szerint a baloldali és a jobboldali populizmus furcsamód egy bizonyos ponton összeér, ugyanis mindkettő hajlamos az elszigetelődésre, egyaránt hajlik a protekcionizmusra, és mindkettő a globalizáció folyamatának megállítására törekszik.

A volt brit miniszterelnök kijelentette, hogy szerinte megállítható a Brexit-folyamat, ha a brit választók rájönnek, hogy mivel is jár Nagy-Britannia EU-tagságának megszűnése. London és az EU tárgyalásainak meghatározó eleme az lesz, hogy Nagy-Britannia megtarthatja-e teljes körű hozzáférését az unió egységes belső piacához. Ha igen, azzal számos olyan kötelezettség is jár - például az uniós bevándorolás kérdésében -, amelynek láttán az emberek "feltehetik a kérdést, hogy akkor minek lépünk ki" az EU-ból.

Ha viszont Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnése után elveszti hozzáférését az uniós belső piachoz, az nagyon fájdalmas gazdasági következményekkel járna, és akár tíz évig elhúzódó átalakítást is szükségessé tenne a brit gazdaságban.

A volt munkáspárti vezető szerint ebben a helyzetben azok is gyakorlatiasan szemlélik majd a következményeket, akik ideológiai megfontolásból szavaztak a kilépésre. Számukra nyitva kell hagyni azt a lehetőséget, hogy "azt mondhassák: a következmények ismerete nélkül hoztuk meg döntésünket, de most, hogy látjuk a következményeket, már nem vagyunk (e döntésünkben) annyira bizonyosak" - fogalmazott.

Blair nem először veti fel e gondolatát.

A minap egy BBC-interjúban kijelentette: ha a kilépésnek olyan súlyos következményei lennének Nagy-Britanniára nézve, hogy a választók esetleg meggondolják magukat, akkor meg kell találni annak a módját, hogy e véleményüket kifejezésre juttathassák, akár egy új népszavazáson.

Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×