Infostart.hu
eur:
369.05
usd:
335.72
bux:
143236.47
2026. november 19. csütörtök Erzsébet

A szexrabszolganőkre emlékeznek

A második világháború ázsiai szexrabszolganőire emlékező múzeum nyílt Sanghajban: az intézményben, amely egyedülálló Kínában, azoknak a vigasznőknek a személyes tárgyai kaptak helyet, akiket a japán birodalmi hadsereg kényszerített szexuális rabszolgaságba a birodalom által elfoglalt területeken.

A Sanghaji Normal Egyetemen a hétvégén megnyílt múzeumban a japán katonák óvszereit is kiállították, amelyeket a kutatók gyűjtöttek be az úgynevezett vigaszállomások átvizsgálásakor.

A kiállított tárgyak között fényképek és azoknak az áldozatoknak a vallomásai, valamint útlevelei sorakoznak, akik Japánba mentek, hogy keresetet nyújtsanak be a történtek miatt. A dokumentumok között szerepel a szárazföldi Kínából származó áldozatok első olyan csoportjának a vádirata, amely kompenzációt követelt Japántól.

A múzeum megnyitóján két áldozat, az immár 90 éves dél-kínai Csen Lian-cun és egy 88 éves dél-koreai nő is részt vett. Csen mindössze 13 éves volt, amikor három japán katona megerőszakolta. Három évvel később több másik lánnyal együtt elfogták és egy hajnani vigaszállomásra szállították.

A második világháború idején csaknem 400 ezer ázsiai nőt kényszerítettek a japán katonák "vigasztalására" és szórakoztatására. Az áldozatok nagy része kínai és koreai volt. Ma már mindössze 19 túlélő él a szárazföldi Kína területén.

A múzeum megnyitásával párhuzamosan egy emlékművet is felavattak a helyszínen. A két szoborból álló alkotás, amely Kínában elsőként állít emléket a vigasznőknek, egy Szöultól délre fekvő város lakóinak adományai révén valósulhatott meg.

A két szobor egy koreai és egy kínai lányt ábrázol, akik egymás mellett ülnek hagyományos öltözéket viselve. A lányok ökölbeszorított kézzel merednek a távolba, kifejezéstelen arccal.

Ugyanezt az emlékművet állították fel tavaly októberben egy szöuli parkban. Az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában is áll olyan szobor, amely az ázsiai szexrabszolganőknek állít emléket.

A vigasznők ügye továbbra sem lezárt téma, mivel az áldozatok közül még ma is nagyon sokan hivatalos bocsánatkérést és illő kárpótlást követelnek Japántól.

Tavaly decemberben Szöul és Tokió megállapodást kötött egymással, amelyben a japán kormány bocsánatot kért, és elismerte felelősségét a történtekért, valamint egymilliárd jent (2,7 milliárd forintot) ajánlott fel a koreai áldozatokat támogató szöuli alapítvány számára.

Jelenleg számos kínai, dél-koreai és indonéziai szervezet dolgozik azon, hogy az ázsiai szexrabszolganőkhöz kötődő dokumentumok felkerüljenek az ENSZ Tudományos, Nevelésügyi és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világemlékezet-listájára.

Címlapról ajánljuk
Vitézy Dávid: vége a Mészáros-Szíjj-féle koncessziónak, áprilistól az állam visszakapja a sztrádákat – videó

Vitézy Dávid: vége a Mészáros-Szíjj-féle koncessziónak, áprilistól az állam visszakapja a sztrádákat – videó

„Pár perce megjelent a Magyar Közlönyben a kormány döntése: vége a Mészáros–Szíjj-féle autópálya-koncessziónak!” – írta Facebook-oldalán Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, aki elmondta egy videóban: a szerződés közös megegyezéssel szűnik meg. 2027. március 31-ével a koncesszor visszaad minden kollégát, gépet, akiket annak idején megkapott az államtól.

Vlagyimir Putyin: nem hiszem, hogy bárki is számított volna arra, hogy minden ilyen jól alakul

Közös nyilatkozatban rögzítette a nemzetközi biztonság és a stratégiai stabilitás megőrzése iránti elkötelezettségét Kína, Oroszország és az Egyesült Államok a három ország vezetőinek csütörtöki sencseni találkozóján. Trump és Putyin már elhagyta a találkozó helyszínét.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
A gyárkaputól a nyugdíjig: így vett drámai fordulatokat a hazai dolgozók élete az elmúlt 40 évben

A gyárkaputól a nyugdíjig: így vett drámai fordulatokat a hazai dolgozók élete az elmúlt 40 évben

A szocialista nehézipartól az uniós K+F-projektig: egyetlen szakmunkás életútján keresztül is jól bejárható a magyar munkaerőpiac elmúlt négy évtizede. A késő szocialista nagyüzem biztonsága, a rendszerváltás utáni tömeges állásvesztés, a kilencvenes évek vállalkozói újrakezdése, a multik megjelenése, a 2008-as válság, majd a 2010-es években jelentkező munkaerőhiány. A Portfolio és a Központi Statisztikai Hivatal közös cikksorozatának második részében Kovács László fiktív történetén és a KSH hosszú idősoros adatain keresztül mutatjuk be, hogyan változott meg Magyarországon a munka értéke, a munkahely biztonsága és a szakértelem alkupozíciója a gyárkaputól a nyugdíjig.Támogatott tartalom

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×