Infostart.hu
eur:
387.67
usd:
330.57
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola

Tűzszüneti "útiterv" készül

A kelet-ukrajnai válság rendezésével foglalkozó normandiai négyek abban állapodtak meg berlini csúcstalálkozójukon, hogy november végéig kidolgozzák a minszki tűzszüneti megállapodások végrehajtásának "útitervét" - jelentette be az ötórás tárgyalások után csütörtökre virradóra Petro Porosenko ukrán elnök.

Porosenko szerint az útitervet a normandiai négyek külügyminiszterei fogják kidolgozni november végéig, a berlini csúcstalálkozói résztvevői pedig megszabták számukra a legfőbb irányokat.

A német kancellári hivatalban rendezett megbeszélésen Porosenkón kívül részt vett Vlagyimir Putyin orosz és Francois Hollande francia elnök, továbbá Angela Merkel német kancellár.

Az ukrán elnök szerint az útiterv az összes minszki megállapodás végrehajtására vonatkozik majd, beleértve a 2014-es szeptemberi és 2016-os februári megállapodásokat is. Ezek foglalkoznak a többi között a határellenőrzés és a szembenálló felek elválasztásának kérdésével, de rendelkeznek a külföldi katonák kivonásáról és arról is, hogy szabad hozzáférést kell biztosítani az EBESZ-megfigyelőknek a "megszállt terület" minden szegletébe, beleértve az ukrán-orosz határ ellenőrizetlen szakaszát is - hívta fel a figyelmet Petro Porosenko.

Az ukrán elnök szerint a normandiai négyek megállapodtak abban, hogy fegyveres rendőri EBESZ-missziót állítanak fel a Donyec-medencében - ezt a kezdeményezést Németország terjeszti az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elé. Egyes hírügynökségi értelmezések szerint ez tulajdonképpen azt jelentené, hogy fegyvert kapnának a térségben jelenleg is tartózkodó EBESZ-megfigyelők, akik a tűzszünet betartásán őrködnek. Vlagyimir Putyin is azt mondta, hogy az EBESZ-misszió hatáskörének kiszélesítéséről lenne szó. Az orosz elnök leszögezte, hogy a tavalyi februári minszki megállapodásnak kell a válságrendezés alapjául szolgálnia.

Angela Merkel szerint a rendőri EBESZ-misszió felállítása nem a legsürgetőbb feladat, a legfontosabb a választási törvény kidolgozása lenne. Francois Hollande szerint a normandiai négyek külügyminiszterei - akik kidolgozzák a rendezési útitervet - azt a feladatot kapták, hogy haladéktalanul kezdjék meg a térségbeli helyhatósági választások előkészületeit.

A több mint egyéves szünet után tartott normandiai formátumú berlini találkozón egyezség született arról is, hogy a kelet-ukrajnai válságövezetben újabb négy helyszínen visszavonják a frontvonal közeléből az ukrán és a Moszkva-barát szakadár erőket.

Angela Merkel azt hangoztatta, hogy a normandiai négyek szükségesnek tartják a rendszeres találkozók megtartását, hogy a folyamat ne veszítsen lendületéből.

A normandiai négyek vezetői utoljára tavaly októberben találkoztak, Párizsban.

A berlini tárgyaláson a kancellár és a három államfő mellett részt vesz Frank-Walter Steinmeier német, Jean-Marc Ayrault francia, Pavlo Klimkin ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is.

A Minszkben 2015 februárjában kötött megállapodás a fegyvernyugvás mellett arról is rendelkezik, hogy ki kell vonni a nehézfegyverzetet a válságövezet úgynevezett ütközőzónájából, és regionális választásokat kell tartani. A megállapodás végrehajtása akadozik, a harcok újra és újra kiújulnak.

Kelet-Ukrajnában 2014 tavasza óta harcolnak Moszkva-barát szakadárok az ukrán kormányerők ellen. Kijev és a Nyugat azt veti Moszkva szemére, hogy a lázadókat katonailag támogatja, ezt Oroszország tagadja.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×