Infostart.hu
eur:
368.76
usd:
335.25
bux:
143687.86
2026. november 19. csütörtök Erzsébet

Kövér: ütközőzóna-szerepbe kényszerítenék Közép-Európát

Az Országgyűlés elnöke szerint az Európa gyengítéséhez fűződő globális geopolitikai érdekek éppen abba az ütközőzóna-szerepbe akarják ismét visszakényszeríteni Közép-Európát, amelyből 1989-90-ben ki akart törni, bejelentve integrálódási igényét "Európa második világháború után szabadon és demokratikusan fejlődni tudó, szerencsésebb feléhez".

A közép-európai térség a kontinens politikai és gazdasági integrációs törekvéseinek mindig a nyertese, míg a politikai és gazdasági dezintegrációnak mindig a vesztese volt - mondta Kövér László a szászországi parlament által életre hívott Közép-Európa Fórum budapesti tanácskozásán pénteken.

Különösképpen vesztese volt azon helyzeteknek, amikor a kontinensen belüli, illetve - a befolyásukat, uralmukat a kontinensre kiterjeszteni akaró - Európán kívüli nagyhatalmak ütközőzónájává vált - fogalmazott a házelnök, célként említve, hogy Közép-Európa ne ütközőzóna, hanem összekötő kapocs legyen az euroatlanti és eurázsiai érdekek között.

Szavai szerint a konferencia címe, az Együtt Közép-Európában: tegnap, ma és holnap értelmezése, hogy "itt Közép-Európában, mi a közös teendőnk ma, annak érdekében, hogy holnap ne köszöntsenek ránk ismét a tegnap veszélyei". A házelnök a térséget úgy határozta meg: Európának az a része, amely Keletről Nyugatnak, Nyugatról pedig Keletnek számít.

Kövér László hangsúlyozta: az egymással mindig történelmi versenyben lévő közép-európai nemzetek és államok között napjainkban erős és értékes kapocs az itteni emberek hasonló kulturális, gazdasági és politikai tapasztalataiból fakadó érték- és érdekközösségen alapuló hasonló identitása.

Napjainkban ismét erősödő identitásképző elem Közép-Európában a keresztény gyökerű kulturális értékazonosság, a térség gazdaságában a verseny mellett az egymásrautaltság, a kooperáció, valamint a politikában az állami szuverenitás. Olyan mértékben erősödnek ezek az identitáselemek, amilyen mértékben a jövő felől - egyre érzékelhetőbben - közelednek az ezeket érő kihívások és külső támadások, s amilyen mértékben ezek a fenyegetések előhívják a közösségi tudatból az azokra az időkre vonatkozó emlékeket, amikor sem a keresztény kultúra összekötő erejéről, sem a közép-európai kis népek érdekegyeztetéséről, sem pedig az állami, nemzeti önállóságról nem volt tanácsos értekezni - fogalmazott a házelnök.

Szavai szerint ez a magyarázata annak, hogy napjainkra megújulni látszik a közép-európai identitás, amely erősebbnek, jobban érzékelhetőnek tűnik, mint az európai.

A közép-európai kis nemzetek számára - ellentétben az Unió régebbi tagállamaival - történelmük elmúlt több, mint ötszáz éve nem a gyarmatosításról, az expanzióról, más kultúrák szétrombolásáról szólt, hanem puszta létezésük és önazonosságuk - nyelvük, hitük, kultúrájuk - óriási szenvedést és áldozatokat hozó védelméről, sőt hitük szerint - gondoljunk csak 1456-ra vagy 1956-ra - az európai civilizáció védelméről - adta meg ennek magyarázatát Kövér László.

Hangsúlyozta, a demográfiailag hanyatló Európában "nem önmagában a migráció veszélyes, hanem annak lehetséges hatása: a szolidaritás jelszavával visszaélve az európai államok szuverenitásának csorbítása, azaz a népakaraton nyugvó európai demokratikus rendszer gyengítése; a befogadás jelszavával visszaélve a keresztény gyökerű európai értékhomogenitás megbontása; és az integráció jelszavával visszaélve a viszonylagos európai társadalmi stabilitás szétzilálása".

Kövér László szerint egyre több jel utal arra: vannak, akik tudatosan vissza akarnak élni a migrációval, vannak, akik általa tudatosan rombolni akarják az európai demokráciát, stabilitást és kultúrát, ennek egyik elemeként említve, hogy "a különféle fontos európai szervezetek bürokratáinak" azon - erkölcsileg és politikailag is elfogadhatatlan - törekvését, hogy ne tegyünk különbséget a gazdasági migránsok és a nemzetközi jogi értelemben menekültnek minősülők között.

Ilyen körülmények között, a realitások ilyen mértékű mellőzése esetén a migráció ügyében is józan, felelős és humánus európai önvédelemre van szükség: az európai választópolgárok véleményének a meghallgatására, az európai népakarat tiszteletben tartására, Európa külső határainak hathatós védelmére, és ezáltal a kontinensünkre irányuló illegális migráció megfékezésére, a nemzetközi jog szabályai szerint menekülteknek minősülő emberek - szülőföldjükhöz legközelebb történő - oltalmazására és - szükség szerinti - befogadására, a kibocsátó országok európai erőnkhöz mért segítésére a migráció okainak felszámolásában, gyengítésében - fogalmazott Kövér László, példaként hozva fel az októberi magyarországi referendumot.

Matthias Rössler, a szász tartományi parlament elnöke beszédében azt emelte ki: a múlt szabadságküzdelmei, különösen a huszadik század - kegyetlenül vérbe fojtott - kommunistaellenes felkelései közös múltat és tapasztalatot adnak a térségnek, amelybe szavai szerint Németország is beletartozik.

Azt állítsuk előtérbe, ami összeköt minket, ne azt, ami elválaszt - hívott fel a politikus, hangsúlyozva, építeni, nem felégetni kell a hidakat, de szólt arról is, hogy a sokáig jó úton haladó európai integráció, és ma is "mindenkinek az az érdeke, hogy fennmaradjon egy stabil és erős Európa".

Megjegyezte: ma vannak, "akik kockázatos külön utakon járnak", legyen szó a migrációnak "nyitott ajtót" kínáló vagy a közös menekültpolitikát mereven elutasító politikáról.

Címlapról ajánljuk
Tálas Péter: Hszi Csin-ping osztja a lapokat az amerikai–orosz–kínai csúcstalálkozón

Tálas Péter: Hszi Csin-ping osztja a lapokat az amerikai–orosz–kínai csúcstalálkozón

Amerikai–orosz–kínai elnöki csúcstalálkozó zajlik csütörtökön Sencsenben, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) fórumán. Trump hátországa most nagyon gyenge, Putyiné pedig még inkább, hiszen nem tudja befejezni az ukrajnai háborút, és erősen függ Kínától – mondta Tálas Péter, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati bejelentések a Déli pályaudvaron

A miniszterelnök és a Tisza Párt kétnapos vidéki frakcióülésre vonul el Siófokra. Minimálbér: közel a megállapodás, ma vagy a közeli napokban be is jelentik. Rengeteg törvényjavaslatot nyújtanak még be az Országgyűlésnek, így lehet, hogy még a karácsony előtti napokban is ülésezni fognak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Nagy esés után jöhet a fordulat? Egyre izgalmasabbak az AI-részvények

Nagy esés után jöhet a fordulat? Egyre izgalmasabbak az AI-részvények

Az Invest legújabb adásában az AI-szektor került a középpontba: az Nvidia erős gyorsjelentése, a vállalat vezetése körüli bizonytalanság és az Anthropic tőzsdei megjelenése egyaránt fontos kérdéseket vet fel a befektetőknek. Közben a nagy részvényindexek viszonylagos stabilitása mögött komoly esések és látványos átrendeződés zajlik: miközben több technológiai papírból menekül a pénz, a defenzívebb szektorok egyes részvényei kifejezetten magas árazásra kerültek. Vidovszky Áron és Nagy Viktor arról is beszélt, hogy mikor válhat vételi lehetőséggé egy megtépázott részvény, miért nem jelent feltétlenül olcsóságot az alacsony eredményszorzó, és látszanak-e végre fordulat jelei a Wizz Airnél.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×