Az évfordulóra megjelent kommentárok többsége elmarasztalja a kancellárt. Például a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap a Merkel Manhattan-projektje című szerdai vezércikkében Angela Merkel korábbi foglalkozására utalva kiemelte, hogy nincs a világon "fizikus, aki mert belevágni egy ekkora kísérletbe", és ennek révén a kancellár ugyan biztosította helyét a történelemkönyvekben, de kérdéses, hogy miként: vagy olyan politikusként tartja majd számon az utókor, aki "az emberiesség Manhattan-projektjével erkölcsi szuperhatalommá tette Németországot", vagy olyan "kancellárként, aki soha nem látott szociális, kulturális és vallási konfliktusokba taszította országát".

Angela Merkel a jövő mindkét lehetséges változata felé kitárta a kaput, és majd csak évtizedek múlva lehet megállapítani, hogy milyen irányt vesznek a folyamatok. Azonban már most látni, hogy nem sikerült eloszlatnia a németek félelmeit a menekülthullám hosszú távú következményeitől és nem sikerült megnyerni őket politikájának. Pártjában, a jobboldali CDU-ban pedig "már csak azért követik, mert nem tudják, kit követhetnének helyette".

Az is megállapítható, hogy két központi jelentőségű ügyben kudarcos a kancellár politikája: még mindig nem megy a védelemre nem szoruló menedékkérők kitoloncolása, és a menekültek uniós tagországok közötti szétosztása "Merkel személyes vágyálma maradt", mert sok partnere "rémálma" lett - írta a FAZ.

A konzervatív Die Welt szerint Angela Merkel az egy évvel ezelőtti berlini nemzetközi sajtótájékoztatóján "tőle szokatlanul néhány percre nagyon populista módon nem vett tudomást a probléma összetettségéről, és arról álmodott, hogy megoldjuk", pedig csak hallgatni kellett volna a pártjára, hogy tudja, ez a "mi" (wir) már akkor sem létezett.

A lap szerint egy év után még rosszabb a CDU-elnök kancellár helyzete, aki soha nem akarta, hogy a politikából bukott kormányfőként távozó elődje, Gerhard Schröder sorsára jusson, de úgy tűnik, ez mégis bekövetkezhet.

A baloldali liberális Der Tagesspiegel mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a "wir schaffen das" Angela Merkel kancellárságának "politikai hitvallása" és programja: az egykori NDK-ból származó politikus "mindenekelőtt jó európai akar lenni", és valószínűleg "nincs, ami ennél erősebben vezérelné".

Az évfordulóra készült elemzések is vegyes képet mutatnak. A FAZ például kiemelte, hogy a menedékkérők elhelyezése "nagy sikertörténet", hiszen egy pillanatra sem fenyegetett "tömeges hajléktalanság", holott volt időszak, amikor naponta egy kisváros lakosságának megfelelő létszámban érkeztek menedékkérők az országba.

Ugyanakkor máig nem tudni, hogy mennyien vannak és kicsodák ők valójában, és az államigazgatás legkorábban az idén ősszel éri utol magát, akkor lehet majd pontos képet alkotni a menedékkérők tömegéről.

A Bild című lap elemzésében a többi között rámutatott, hogy míg tavaly átlagosan 5,2 hónapig tartott egy menedékjogi kérelem elbírálása, az idén már 6,7 hónap az átfutási idő, a pénzügyminisztérium számításai szerint 2020-ig 94 milliárd euróba kerül a menekültválság a német adófizetőknek, a menedékkérők, menekültek és az országban illegálisan tartózkodó külföldiek által elkövetett regisztrált bűncselekmények száma a 2014-ben regisztrált 116 328-ról tavaly 208 344-re emelkedett, ami 80 százalékos növekedés.

Ugyanakkor a menekülthullám jelentősen csillapodott: míg tavaly 1,1 millió menedékkérő érkezett és 1000 tornacsarnokot kellett átalakítani menekültszállássá, az idén várhatóan 300 ezren jönnek, és 700 tornacsarnokot már kiürítettek.

A "wir schaffen das" mottó lakossági megítélése is vegyes, de egy szerdán ismertetett felmérés szerint az egy év alatt emelkedett mindazok aránya, akik egyetértenek a kancellár világhírű kijelentésével.

Az Emnid közvélemény-kutató intézet adatai szerint most a németek 43 százalék gondolja, hogy Németország "megoldja", ami a tavaly szeptemberben mért 37 százalékhoz képest 6 százalékpontos növekedés. A kancellár véleményét nem osztó németek aránya most 54 százalék, ami 5 százalékpontos csökkenés a tavaly szeptemberi 59 százalékhoz viszonyítva - mutatta ki az intézet az N24 hírtelevízió megbízásából készített felmérésben, amelyet mintegy 1000 ember megkérdezésével végeztek augusztus 30-án.

Németországban a menekültválság nem tavaly augusztus 31-én mélyült el igazán, hanem azután, hogy szeptember 5-re virradóra megszületett a döntés a Magyarországon Nyugat felé gyalog elindult menedékkérők beengedéséről. Ennek a mozzanatnak a megítélése továbbra is pozitív, az Emnid felmérése szerint a németek 57 százaléka tartja helyesnek a döntést.