Infostart.hu
eur:
372.95
usd:
339.38
bux:
138650.79
2026. november 20. péntek Jolán

A nem szolidáris uniós tagállamok "megbüntetését" sürgetik német politikusok

Az uniós támogatási pénzek megvonását sürgették német európai parlamenti képviselők azoktól a tagországoktól, amelyek értékelésük szerint nem tanúsítanak szolidaritást az EU menekültpolitikájában.

A dpa német hírügynökség szerda hajnali, előzetes ismertetése szerint ilyen értelmű nyilatkozatot adott a Die Welt című lapnak Inge Grässle, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának CDU-s elnöke, továbbá Alexander Graf Lambsdorff, a parlament szabaddemokrata (FDP) alelnöke.

Inge Grässle szerint meg kellene vonni a támogatási pénzeket azoktól a tagállamoktól, amelyek - mint fogalmazott - nem tartják tiszteletben az európai jogot, továbbá azoktól a tagországoktól, amelyek nem közreműködnek kielégítően a menekültek átvételében vagy regisztrálásában.

Hasonlóan nyilatkozott a dpa szerint Alexander Graf Lambsdorff is. "A német kormánynak az uniós költségvetés tervezett őszi felülvizsgálatakor fel kell lépnie annak érdekében, hogy az olyan nettó haszonélvező országok, mint Lengyelország és Magyarország a menekültkérdésben szolidáris magatartást tanúsítsanak és tiszteletben tartsák az európai értékeket" - idézte a dpa Lambsdorffot.

A Die Welt ezzel összefüggésben ismertette az Európai Bizottság legújabb statisztikai adatait. Ezek szerint 2015-ben is Németország volt a legnagyobb nettó befizető, majd a sorban Nagy-Britannia, Franciaország és Hollandia következett. A legnagyobb nettó haszonélvező tagállam a Die Welt által közzétett statisztika szerint Lengyelország volt. Lengyelországot sorrendben Csehország, Románia, Görögország és Magyarország követte.

Címlapról ajánljuk

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×