eur:
402.38
usd:
371.34
bux:
0
2025. március 31. hétfő Árpád

Egyre feszültebb a német-török viszony

„Nem fogják zsarolni Európát” – ezt üzente a német kormány Törökországnak, amely azzal fenyegetett, hogy felmondja az Európai Unióval kötött alkut a migránsok és menekültek visszafogadásáról, ha a török állampolgárok nem kapnak vízummentességet.

Egyre feszültebb a német-török viszony, holott a két országot a jelentős németországi török kisebbség miatt sok szál köti össze.

Egy német bíróság vasárnap megtiltotta, hogy Erdogan török elnök élő video-beszédet intézzen a Kölnben, németországi törökök körében rendezett és az ankarai kormányt támogató tüntetés résztvevői előtt.

A városban - ezzel párhuzamosan – szintén németországi törökök által szervezett, de a török kormányt bíráló demonstráció is zajlott.

Közben Ankara a Görögországba bejutott migránsok és menekültek visszafogadásáért cserébe beígért vízummentességet követelte az EU-tól és így Németországtól. A törökök azzal fenyegetőztek, hogy felrúgják az alkut, ha polgáraik nem kapják meg a vízummentes utazás lehetőségét.

Erre válaszolták azt Berlinben, hogy nem engednek a zsarolásnak. Az EU-tagállamokat az is idegesíti, hogy hárommilliárd eurót is adnak Törökországnak az elutasított migránsok visszafogadásáért.

A július 15-i török puccskísérlet szintén újabb éket vert a felek közé – annak ellenére, hogy NATO-szövetségesek.

Németország bírálta a török vezetést a puccsistákkal állítólag szimpatizáló tízezrek elbocsájtása és bebörtönzése miatt. A török kormány viszont azt hányta a németek szemére, hogy „nem ítélték el elég határozottan” a puccskísérletet.

A migránsok visszafogadásáról szóló alku – amely ugyanakkor valódi menekültek befogadására kötelezte az EU-t – jelentősen visszavetette a Törökországból görög partokra érkezők számát. Mint a Financial Times megjegyezte, ez csökkentette az Angela Merkel német kancellárra nehezedő nyomást, miután „nyitott kapuk” politikája egyre népszerűtlenebbé vált.

Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter egy német lapnak nyilatkozva úgy fogalmazott: Ankara kénytelen lehet felmondani a márciusi megállapodást, amennyiben az EU nem vezeti be a vízumkönnyítéseket. „Lehet október elején vagy közepén, de konkrét időpontot várunk” – mondta.

Az Európai Bizottság szerint Törökország nem tett eleget 72 a vízummentességet lehetővé tévő feltételnek. „Törökországon múlik, hogy lesz-e vízummentesség vagy sem” – mondta Sigmar Gabriel német alkancellár és az ő szájából hangzott el a „nem engedünk a zsarolásnak” kifejezés is.

Gabriel emellett azt mondta: „egy olyan ország, amely vissza akarja állítani a halálbüntetést, olyan drasztikusan eltávolodik Európától, hogy teljesen értelmetlen a csatlakozási tárgyalásokat emlegetni.”

A szociáldemokrata alkancellárnál is keményebben fogalmazott a bajor CSU párt főtitkára, Andreas Scheuer: „a Törökországgal szembeni vízumrezsim enyhítése szóba sem jöhet. Amikor a feltételek teljesítéséről van szó, akkor nem lehet úgy alkudozni velünk, mint egy török bazárban” – közölte.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiszámolták, mennyibe kerül Ukrajna EU-csatlakozása: fejenként kétmillió forint

Kiszámolták, mennyibe kerül Ukrajna EU-csatlakozása: fejenként kétmillió forint

A Magyar Külügyi Intézet és a Mathias Corvinus Collegium közös konferenciáján elhangzott, hogy az ukrán uniós csatlakozás teljes költsége öt év alatt majdnem két és fél ezer milliárd euróba kerülne, ami az Európai Unió 2025-ös költségvetésének több mint 12,5-szerese. A részletekről Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója számolt be az InfoRádióban.

Salát Gergely: kifulladt az eddigi kínai növekedési modell, váltásra van szükség

Belső gazdasági problémákkal küzd Kína, paradigmaváltásra van szükség, ami a híresen nagy megtakarításokkal rendelkező lakosságot is komolyan érinti – erről beszélt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa az InfoRádióban. Salát Gergely elmondta: a kínai vállalatok a bizonytalanságok ellenére hosszú távra terveznek Magyarországon.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
Végig igaz volt Moszkva állítása a HIMARS-ról, Trump keményen nekiment Putyinnak – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Végig igaz volt Moszkva állítása a HIMARS-ról, Trump keményen nekiment Putyinnak – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Az Egyesült Államok közelről felügyelte, segítette az ukrán haderő HIMARS-rendszereinek működését, Washington gyakorlatilag minden egyes orosz haderő elleni rakétacsapásban tevékenyen részt vett – tudta meg a New York Times. Donald Trump amerikai elnök 25-50 százalékos másodlagos vámot vetne ki az orosz olajra, amennyiben Moszkva akadályozza az ukrajnai háború lezárására tett erőfeszítéseit - írja a Reuters. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×