eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Bizalmatlansági indítványt nyújt be a horvát miniszterelnök ellen a vezető kormánypárt

Bizalmatlansági indítványt nyújt be a nagyobbik kormányzó párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) Tihomir Oreskovic technokrata miniszterelnök ellen - jelentette be Tomislav Karamarko miniszterelnök-helyettes, a HDZ elnöke keddi zágrábi sajtótájékoztatóján.

Karamarko a lépés egyik okaként a kormány működésképtelenségét jelölte meg. Másrészt szerinte nem kielégítő a viszony a két kormányzó párt és a miniszterelnök között.

"A legnagyobb kormányzó pártként úgy véljük, hogy a mi programunkat is végre kellene hajtani" - fogalmazott.

Horvátországnak egységre van szüksége, nincs ideje és türelme ahhoz, ami most folyik - hangsúlyozta. Kijelentette, hogy az állam érdekei fontosabbak az önös érdekeknél. "Még van idő egy új és komoly kormánytöbbség létrehozására" - tette hozzá.

Tihomir Oreskovic kormányfő múlt pénteken lemondásra szólította fel mindkét helyettesét. Oreskovic szerint a Tomislav Karamarko első miniszterelnök-helyettes és Bozo Petrov miniszterelnök-helyettes között kialakult vita és személyes ellentét túl nagy teher a kormánynak és az országnak. Míg Petrov, a kisebbik kormányzó párt, a Híd Függetlenek Listája elnöke hajlandóságot mutatott rá, hogy lemondjon, addig Karamarko a kérést azonnal elutasította, és kijelentette, hogy Tihomir Oreskovic nem élvezi többé a HDZ bizalmát. A párt elnöksége később úgy döntött, hogy megpróbál új kormánykoalíciót létrehozni a parlamentben, mégpedig a Híd nélkül.

Sajtóértesülések szerint az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) támogatni fogja Oreskovic visszahívását, és azonnal kérni fogja a parlament feloszlatását is. Ahhoz, hogy a nemzetgyűlés feloszlassa magát, 76 szavazatra van szükség a 151 fős parlamentben, ugyanannyira, mint a miniszterelnök visszahívásához. Az SDP már júliusban kiírná az előre hozott választásokat, így szerintük már szeptemberbe megalakulhatna az új kormány.

A Jutarnji List arról cikkezett, hogy a leggyorsabb út a választásokig az volna, ha a parlament mielőbb feloszlatná magát, még mielőtt szavazna a miniszterelnök vagy a miniszterelnök-helyettes visszahívásáról. Így elkerülhető lenne, hogy a kormány bukása után Kolinda Grabar-Kitarovic államfő újra konzultációra hívja a pártokat az új kabinet megalakítása végett. Ebben az esetben az új miniszterelnök-jelöltnek 30 napja lenne rá, hogy biztosítsa a parlamentben a kormányzáshoz szükséges többséget, amennyiben azonban nem járna sikerrel, az államfő csak akkor írhatná ki az előre hozott választásokat.

Az SDP még májusban bizalmatlansági indítványt nyújtott be Tomislav Karamarko ellen. Nem sokkal később a Híd kormánytagjai megvonták a bizalmat tőle, Petrov pedig bejelentette, hogy a párt képviselői ugyanígy fognak voksolni a parlamentben is. A kezdeményezésről legkésőbb június 18-ig dönt a nemzetgyűlés. Politikai szakértők szerint a HDZ megpróbálja megbuktatni a kormányt, még mielőtt Karamarko visszahívásáról döntene a parlament, de előre hozott választásokat nem szeretne. Az elmúlt hetek eseményei ugyanis leginkább a HDZ-nek ártottak. A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint az SDP hosszú idő óta újra átvette a vezetést a HDZ-től, és egyre nő köztük a különbség.

A tavaly november 8-i parlamenti választásokon a két nagy párt, az akkor kormányzó SDP és a jobboldali HDZ fej-fej mellett végzett, de egyikük sem szerzett abszolút többséget. A parlamentbe újonnan, protestpártként bekerült Híd nélkül egyikük sem volt képes kormányt alakítani. A Híd végig technokrata miniszterelnök által vezetett, parlamenti támogatással rendelkező szakértői kormányt javasolt, és bár mindkét nagy párttal tárgyalt a kormányalakításról, december 23-án végül a konzervatív HDZ-vel állapodott meg a kabinet létrehozásáról. Ennek ellenére az új kormány megalakulása óta nagy a feszültség a két párt között.

Politikai szakértők biztosra veszik, hogy hamarosan új választások lesznek Horvátországban, csak azt nem tudni pontosan, hogy mikor.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×