eur:
411.19
usd:
392.62
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

A munkáspárti Sadiq Khan London új polgármestere

Az ellenzéki Munkáspárt képviselője, Sadiq Khan London új polgármestere.

A csütörtökön tartott választások eredményét hivatalosan szombat hajnalban jelentették be, az eredetileg tervezett időponthoz képest csaknem hat órával később, mert a szavazatösszesítő informatikai rendszer meghibásodott.

A végleges és hivatalos adatok szerint Khan jelentős előnnyel győzött: a voksok 56,8 százalékát kapta.

Khan fő vetélytársa az indulók népes mezőnyében Zac Goldsmith, a kormányzó Konzervatív Párt jelöltje volt, akire - az első és a második helyen megjelölt preferenciák legnagyobb számának összeadása alapján számolva, és így a többi induló voksait kiszűrve - a választók 43,2 százaléka szavazott.

Khan az összesítés szerint 1,31 millió, Goldsmith nem egészen 995 ezer szavazatot gyűjtött.

A brit fővárosnak nyolc év óta először van ismét baloldali polgármestere. Sadiq Khan egyben az első muszlim a londoni városháza élén.

A 45 esztendős Khan pakisztáni bevándorlók gyermekeként, meglehetősen szerény körülmények között, egy tanácsi szociális bérlakásban élő nyolcgyermekes családban nevelkedett. Néhai édesapja londoni buszsofőr volt, édesanyja varrónő.

Goldmsmith milliárdos nagyvállalkozói családban nőtt fel, felesége a nagy múltú Rothschild bankárdinasztia leszármazottja.

Sadiq Khan a konzervatív párti Boris Johnsont váltja London polgármesterének székében.

Johnsont kétszer választották London polgármesterévé, de már a tavalyi brit parlamenti választások után közölte, hogy harmadszor nem indul a posztért. A Konzervatív Párt egyik legeredetibb, legszínesebb figurájának ennél sokkal nagyratörőbb tervei vannak, legalábbis a brit sajtó szerint, amely a leköszönő polgármestert a kormányfői tisztségért 2020-ban esedékes következő parlamenti választásokon már nem induló David Cameron miniszterelnök legesélyesebb utódjelöltjeként tartja számon.

Boris Johnson 2008-ban és 2012-ben vívott győztes választási csatákat a polgármesteri tisztségért a Munkáspárt veteránjával, az antiszemitának ítélt kijelentései miatt párttagságából épp a minap felfüggesztett Ken Livingstone-nal, aki 2000-től 2008-ig két terminuson át már volt London polgármestere.

A kampányban Sadiq Khant is érték olyan vádak, hogy antiszemita nézeteket vall. Goldsmith és David Cameron konzervatív párti miniszterelnök részéről emellett elhangzottak olyan kijelentések is, hogy Khan rendszeresen mutatkozott szélsőséges nézeteket hirdető hitszónokok társaságában London főleg muszlimok lakta kerületeiben.

Khan és a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn ezeket a vádakat rágalomkampánynak minősítette és visszautasította.

Sadiq Khan szombat hajnali rövid győzelmi beszédében is utalt erre, hangsúlyozva: a kampány nem volt mentes "vitatható elemektől", de ő és stábja pozitív kampányt folytatott, és büszke arra, hogy London a félelemkeltéssel szemben a reményre, a megosztottság helyett az egységre szavazott.

Sadiq Khan 84 oldalas választási programjának fő pontjai között szerepel a londoni tömegközlekedési díjak befagyasztása négy évre, vagyis egészen a következő polgármester-választásokig. Khan írásba foglalt ígérete szerint a londoniak 2020-ban "egy pennyvel sem fognak többet fizetni" a tömegközlekedési eszközök használatáért, mint most.

Ez komoly horderejű ígéret, hiszen a 9 milliós brit főváros tömegközlekedési díjai a legmagasabbak között vannak világviszonylatban, és eddig minden évben szinte automatikusan - rendszerint az inflációt meghaladó mértékben - emelkedtek.

Khan programjában szerepel emellett a világhírű bevásárlóutca, az Oxford Street átalakítása gyalogosutcává a gépjárművek kitiltásával, és az a célkitűzés is, hogy különböző finanszírozási konstrukciók segítségével a Londonban épülő új lakások legalább 50 százaléka az alkalmazotti fizetésekből élők számára is megfizethető legyen.

A londoni polgármesteri hivatal visszahódítása a konzervatívoktól komoly politikai trófea a 2010 óta ellenzékben politizáló Munkáspárt számára, és valamelyest ellensúlyozza a Labour Skóciában elszenvedett súlyos kudarcát.

A szintén csütörtökön tartott skóciai parlamenti választáson ugyanis váratlanul jó eredményt ért el a Konzervatív Párt, amely 31 képviselői mandátumot szerzett a 129 tagú edinburghi parlamentben, kétszer annyit, mint az előző skóciai választásokon, és így a kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) első számú ellenzéki pártjává vált.

A Munkáspárt - amely az SNP felívelése előtt a domináns párt volt Skóciában - ugyanakkor 13 mandátumos veszteséggel és 24 képviselői hellyel a harmadik helyre szorult vissza.

Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×