eur:
396.84
usd:
355.48
bux:
74510.83
2024. szeptember 29. vasárnap Mihály

Betiltotta a tatár medzsliszt a Krím legfelsőbb bírósága

Szélsőséges szervezetnek minősítette és betiltotta a krími tatárok medzsliszét (korábbi önkormányzati és képviseleti csúcsszervét) a Krím legfelsőbb bírósága kedden.

A tárgyalás idejére a bíróság épületének védelmét megerősítették.

Az orosz igazságügyi minisztérium április 18-án sorolta a szélsőséges társadalmi és vallási szervezetek közé a krími tatár medzsliszt. Néhány nappal korábban Natalja Poklonszkaja krími ügyész felfüggesztette a testület működését, döntését az orosz szövetségi törvények érvényre juttatásának akadályozásával indokolva.

Nariman Dzseljapov, a testület elnökhelyettese a Szimferopolban lefolytatott legfelsőbb bírósági tárgyaláson azzal érvelt, hogy medzslisz nemzetközi szervezet, ezért a krími legfelsőbb bíróság nem illetékes eljárni az ügyében. Hangsúlyozta továbbá, hogy a medzsliszt az orosz jogszabályok szerint nem lehet bejegyeztetni, mert nincs olyan törvény, amely ezt lehetővé tenné.

Natalja Poklonszkaja, az Oroszország által Ukrajnától két éve elcsatolt - az orosz kormány szerint függetlenségét népszavazás által kinyilvánított és az anyaországhoz "visszatért" - félsziget ügyésze szerint a medzslisz bizonyítottan megsértette a szélsőséges tevékenység elleni törvény rendelkezéseit. A tárgyaláson az ügyész kijelentette, hogy a medzslisz tagjai és vezetői "marionettbábuk nagy nyugati bábmesterek kezében".

A medzslisz a krími ügyészség által összeállított bizonyítékok szerint "destruktív" és "ellenségeskedést szító" tevékenységet fejt ki. Tagjai a dokumentumok értelmében 2014. február 26-án - vagyis a terület státuszáról döntő népszavazást megelőzően - tömeges zavargásokat robbantottak ki a krími parlament előtt. A medzslisz bojkottra szólított fel a krími referendum és a helyi szavazások ellen, és akadályozta ezek lebonyolítását. A szervezet több nacionalista képviselője 2015-ben kulcsszerepet játszott az Ukrajna és a Krím közötti áramvezeték megrongálásában, a félsziget áramellátásának ebből következő leállásában, valamint a Krím elleni élelmiszer-blokádban.

A medzslisz a betiltás előtt elvileg a krími tatárok két és fél évente ülésező "parlamentje", a kurultáj 250 fős végrehajtó szerve volt. Vele szemben 2014-ben hozták létre a Krím elnevezésű régióközi társadalmi mozgalmat, amely a tavaly decemberben megtartott második kongresszusán kimondta, hogy immár a mozgalom és nem a medzslisz a krími tatárság érdekeinek valós és vitán felül álló képviselője. A testület volt és jelenlegi csúcsvezetőit terroristának bélyegezték.

Refat Csubarov, a medzslisz Ukrajnában élő elnöke, az ukrán parlament tagja, az Aposztrof ukrán hírportálon a testület betiltása előtt egy nappal megjelent interjújában kijelentette: azok közé tartozik, akik kizárják a Krím katonai úton való felszabadítását, szerinte a gazdasági, diplomáciai és katonai eszközöket együttesen kell alkalmazni. Egyebek között a Krím zászlóalj felállításának szükségességéről beszél, ami szerinte pótolhatatlan lesz a "megszállt" félsziget majdani visszavételekor. Elmondta, hogy a krími tatárok képviselői Ukrajna küldöttségének tagjaiként részt vettek az ukrán-török stratégiai partnerségről folytatott tanácskozáson.

Musztafa Dzsemilev, a medzslisz korábbi elnöke a Krím elcsatolása után Ukrajnában a tatárságnak az ukrajnai heroszni járásba történő áttelepítése mellett kezdett el kampányolni.

A medzslisz tevékenységének felfüggesztését a hónap folyamán korábban az Európai Unió elítélte, az amerikai külügyminisztérium pedig a döntés visszavonását sürgette. A Kreml válaszul közölte, hogy az ügyben nem fog az Egyesült Államok ajánlásaira hallgatni.

Címlapról ajánljuk

Vasárnap Ausztria választ: a Szabadságpárt visszatérhet a csúcsra

Épp hogy csak túljutott Ausztria a rendkívüli károkat okozó áradások nehezén, az ország a hét végén újabb, ezúttal politikai megméretés előtt áll. Több mint 6,3 millióan járulhatnak a szavazóurnák elé, hogy újabb öt évre új parlamentet, illetve új kormányt válasszanak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Donald Trump republikánus amerikai elnökjelölt és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a New York-i Trump Towerben folytattak beszélgetést. A találkozó után Trump azt írta saját közösségi platformján, a Truth Social-ön, ha nem ő győz az elnökválasztáson, jön a harmadik világháború. Az elmúlt hónapok legfontosabb kérdése, hogy az európai vezetők és az Egyesült Államok döntéshozói engedélyezik-e Kijevnek, hogy a Nyugattól kapott modern fegyverrendszereket bevessék Oroszország területe ellen. Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) intézet írt egy elemzést, hogy miért lenne fontos egy ilyen lépést megtenniük Ukrajna szövetségeseinek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×