Infostart.hu
eur:
366.96
usd:
334.13
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

Semmilyen árut nem szállítanak Ukrajnából a Krím félszigetre

Életbe lépett vasárnap a kijevi kormány azon határozata, amely véglegesen megtiltotta mindenféle áru szállítását ukrán területekről az Oroszország által törvénytelenül elcsatolt Krím félszigetre.

A döntést Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök kabinetje december 16-án hozta. November végén a kormány még csak ideiglenes döntést hozott az embargóról, decemberi határozatával ezt véglegesítette.

A kormányrendelet értelmében tilos mindenféle áru, illetve szolgáltatás bevitele az ország más területeiről a Krímbe. Élelmiszert a félszigetre beutazók legfeljebb 10 ezer hrivnya, azaz körülbelül 122 ezer forint értékben, és maximum 50 kilogrammot vihetnek be a félszigetre. Ezt is csak háromnaponta egy alkalommal történő beutazás esetén.

A kormány megtiltotta a villamosáram-szállítást is a Krímbe. Az esetleges későbbi szállítások kérdéséről ezentúl a közvetlenül az államfő alá rendelt ukrán nemzetvédelmi és biztonsági tanácsnak (RNBO) kell döntést hoznia.

A Kijevben "átmenetileg megszálltnak" nevezett Krím ukrajnai áramellátásáról szólva Petro Porosenko ukrán elnök csütörtökön tartott évnyitó sajtóértekezletén leszögezte, hogy ha a szerződésben a félsziget Ukrajna részeként szerepel, akkor nincs akadálya a villamosenergia-szállításnak.

"Az álláspontom teljesen világos és érthető: a Krímben ukrán állampolgárok élnek, akiknek semmilyen módon nem akarjuk megnehezíteni az életüket. Aláírjuk a megállapodást és szállítunk áramot, de a szerződésben a félszigetre az +ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság+ megnevezésnek kell állnia" - mondta az államfő.

Az áruszállítást tiltó kormányrendelet azután született, hogy krími tatár aktivisták és ukrán önkéntesek szeptemberben blokád alá vették a dél-ukrajnai Herszon megyében a félszigetre vezető összes közutat. A közutaknál azóta is folyamatosan táborozó aktivisták kamionokat nem, csak személyszállító járműveket engednek át a félszigetre.

Az Ukrajna felőli áramszolgáltatás november végén szakadt meg, amikor szabotőrök Herszon megyében megrongálták a vezetékeket. Közben decemberben le is járt a Krím és Kijev közötti megállapodás az áramszállításról.

Az ukrán villamos energiától nagy mértékben függő félszigeten komoly energiatakarékosságot kellett bevezetni. Ukrajnai hírek szerint a lakásokban naponta csak néhány órán át szolgáltatnak áramot, kikapcsolták a közvilágítást az utcákon, és decemberre már a kórházak működésében is komoly gondokat okozott az áramhiány. A hiányzó áram pótlására Moszkva hordozható generátorokat küldött a félszigetre, majd decemberben a Krasznodari területről két, tenger alatti vezetéken juttatott áramot a Krímbe.

A tervek szerint az "energiahíd" nevezett projekt keretében hamarosan további vezetékeket is működésbe helyeznek, amelyek Moszkva szerint már biztosítani fogják a félsziget függetlenítését az ukrán energiaszolgáltatótól.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×