Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Az államvédelmi törvény szigorítását szorgalmazza a kisebbik koalíciós párt Ausztriában

A terrorizmus elleni küzdelem jegyében az Osztrák Néppárt (ÖVP) az ausztriai államvédelmi törvény mielőbbi szigorítását szorgalmazza, ám a szociáldemokrata párt szerint a tervezett változtatások komoly beavatkozást jelentenek a polgári alapjogokba.

A javaslat szerint a törvény könnyebbé tenné a rendőrség bűntett előtti beavatkozását, továbbá bizalmi, de nem a rendőrség alkalmazásában álló embereket vonhatnának be a gyanúsítottak elleni rajtaütésekbe, az összegyűjtött adatok pedig kilenc hónap helyett két évig lennének elérhetők.

Johanna Mikl-Leitner néppárti belügyminiszter szerint a javaslat a rendőrség létszámának emelését és szélesebb intézkedési jogkört is biztosítana.

A jogászok és az Osztrák Szociáldemokrata párt szerint nem indokolt a túl gyors törvényi változtatás.

Mikl-Leitner szerint a legnagyobb figyelmet a megelőzésre kell most fordítani, ezért a lehető leggyorsabban, már december elseje előtt véghez kellene vinni a törvénymódosítást, hogy az 2016 közepétől életbe is léphessen.

A belügyminiszter a keddi kormányülést követően reményét fejezte ki, hogy megegyezésre jutnak a módosításról, ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a biztonsági szervek számára még további eszközök szükségesek annak érdekében, hogy a terrorizmus ellen hatékonyabban tudják felvenni a harcot.

Figyelmeztetett arra is, hogy nem szabad általánosítani, és minden menekültet gyanúba sodorni.

Mikl-Leitner szerint a terrorellenes rendőrségi tevékenységek támogatására már a biztonsági csomag keretein belül 70 millió eurót különítettek el a költségvetésből.

Werner Faymann osztrák kancellár és Reinhold Mitterlehner alkancellár a keddi kormányülést követően cáfolta, hogy koalíciós vitát jelentene az államvédelmi törvénnyel kapcsolatos javaslat. A szociáldemokrata kancellár azt mondta, hogy a parlament a kormányjavaslatot kellő módon fogja javítani vagy kiegészíteni, majd dönteni róla. A néppárti alkancellár szerint pedig csupán arról van szó, hogy helyenként más eljárást képzelnek el.

Reinhold Lopatka, az ÖVP frakcióvezetője szerint így könnyebben tudnák megfigyelni az Ausztriába Szíriából visszatérő szélsőségeseket, és a veszélyhelyzet miatt indokolt, hogy az állampolgári jogok korlátozásával is számoljanak.

Ausztria egyik legfőbb feladata, hogy megakadályozza a fiatalok radikalizálódását - közölte Lopatka az Ö1 osztrák közszolgálati rádió kedd reggeli műsorában. Erre a célra még tavaly tanácsadói központot hoztak létre, azóta csaknem 900 esetben próbáltak segíteni. A központ eddigi tapasztalata alapján mindazonáltal nincs pontos recept arra, hogy a fiatalok radikalizálódását miképpen lehet magakadályozni. A központ módszere az, hogy megismerik a szélsőségesek toborzási technikáját, ugyanis azokat a fiatalokat lehet beszervezni, akik elidegenítve érzik magukat, vagy magányosak.

Jelenleg 250, magát fegyveres szélsőségesnek valló ember található Ausztriában, és nagyjából ezren szimpatizálnak az Iszlám Állammal (IÁ) - nyilatkozott korábban Peter Gridling, a terrorvédelmi hivatal igazgatója, aki szerint azonban arra nincsenek konkrét jelek, hogy a terrorszervezet aktívan tevékenykedne az országban. A Der Standard című napilap keddi számának információi szerint hetven, egykor Szíriában harcoló IÁ-katona van Ausztriában, ők főleg csecsen származásúak, de sokan érkeztek Boszniából is.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×