Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
330.94
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Szélsőséges iszlamistákat kerestek Berlinben

Több hónapig tartó nyomozás után nagyszabású razziát tartottak kedd reggel Berlinben két feltételezett szélsőséges iszlamista ügyében.

Több száz rendőr bevetésével átkutattak egy mecsetet, amely a szélsőséges iszlamizmus legerősebb németországi irányzata, a szalafizmus berlini központjának számít, és házkutatást tartottak hét lakásban.

Egy rendőrségi szóvivő tájékoztatása alapján a berlini főügyészség eljárása két ember ellen irányul. Egyikük - egy 51 éves marokkói születésű férfi - a gyanú szerint arra buzdított embereket, hogy csatlakozzanak fegyveres dzsihadista szervezetekhez, amelyek Szíriában harcolnak az Aszad-rezsim ellen. A másik gyanúsított - egy 19 éves macedóniai származású fiatalember - pedig a hatóságok szerint jelenleg Szíriában van és harcol a dzsihadisták oldalán.

Mindkettőjüket súlyos, államellenes erőszakos cselekmények előkészítésével gyanúsítják. Arra utaló jel viszont nincs, hogy Németországban akartak volna merényletet elkövetni. Ügyük annak az iraki származású iszlamistának az esetével sem függ össze, akit Berlinben az előző héten lelőttek, mert késsel rátámadt egy rendőrre.

A szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) - a belső elhárítás - berlini szervezetének adatai szerint a német fővárosban nagyjából 670-re tehető a szalafizmus - a muzulmán vallás egyik szélsőségesen konzervatív irányzata - híveinek száma. Közülük 350-en lehetnek hajlamosak erőszakos cselekmények elkövetésére vallási meggyőződésből.

Eddig nagyjából százan utaztak Szíriába vagy Irakba, hogy csatlakozzanak valamely iszlamista fegyveres csoporthoz. Egyharmaduk már visszatért. Köztük vannak kiábrándult, az erőszakot már elutasító emberek, de komoly harci tapasztalattal visszatérő, továbbra is elkötelezett és akár németországi merényletekre is hajlandó iszlamisták is, illetve olyanok, akik azért utaztak vissza, hogy újabb harcosokat toborozzanak.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×