Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
330.94
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Menedékkérők nyertek pert Magyarország ellen Strasbourgban

Ítélet született kedden egy 2011-ben indult ügyben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, ahol a bírák három szomáliai menedékkérőnek adtak igazat a magyar állam ellen indított perben.

A három férfi 2011 novemberében Görögországon és Szerbián keresztül érkezett Magyarországra, ahol elfogták őket. A magyar hatóságok annak alapján, hogy illegálisan és személyazonosító dokumentumok nélkül léptek be az országba, határsértőnek minősítették őket, elrendelték fogva tartásukat, és kiutasításukat kezdeményezték Szerbiába.

Fogva tartásuk indokoltságát ötször vizsgálta a magyar igazságszolgáltatás, minden egyes alkalommal a kényszerintézkedés meghosszabbítását rendelve el azon az alapon, hogy a migránsok papírok nélkül érkeztek az országba, és fennáll annak veszélye, hogy meghiúsítják kitoloncolásukat.

A három szomáliai férfi ugyanakkor három nappal érkezése után hivatalosan menedékkérelmet nyújtott be Magyarországon, és azért fordultak a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, mert úgy vélték, hogy menedékkérőként fogva tartásuk már nem volt indokolt, ezért sértette a szabadsághoz és biztonsághoz fűződő jogaikat. Menedékkérelmüket egyébként Magyarország 2012. március 19-én elutasította, de a bíróság közleménye szerint az eljárás során úgynevezett kiegészítő védelmet kaptak Magyarországtól, így öt nappal később ki is szabadulhattak.

A bírák kedden meghozott első fokú, nem jogerős ítéletükben azt állapították meg, hogy a magyar hatóságok 2011. november 8. és 2012. március 3. között valóban megsértették a menedékkérőknek az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett jogait, fogva tartásuk az adott időszakban jogilag nem volt indokolt, ezért fejenként 7500 euró (mintegy 2,3 millió forint) kártérítés illeti meg őket.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×