Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
330.94
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Kolumbia és Venezuela megállapodott a kapcsolatok rendezéséről

A kolumbiai-venezuelai kapcsolatok rendezéséről, a csempészet elleni közös harcról, illetve a kölcsönösen hazahívott nagykövetek visszatéréséről állapodott meg hétfőn a két ország államfője az ecuadori fővárosban, Quitóban tartott megbeszéléseken.

"A béke és a párbeszéd győzött" - hangoztatta Nicolás Maduro venezuelai államfő, miután tárgyalt Juan Manuel Santos kolumbiai elnökkel. A quitói tárgyalásokon részt vett Rafael Correa ecuadori és Horacio Cartes paraguayi elnök, illetve mind a négy ország külügyminisztere is.

Santos a megbeszélés után azt hangoztatta, hogy a két ország fejlődési modellje nagyon különbözik ugyan egymástól, ennek ellenére képesek együttműködni olyan területeken, amelyek összekötik őket. "Megállapodtunk a kölcsönös megértés helyreállításában a két kormány között" - mondta Santos. Közölte, hogy egyetértésre jutott Maduróval a csempészet elleni közös harcról és a nagykövetek visszatéréséről.

Nicolás Maduro augusztus 20-án, három nappal egy határincidens után döntött a kolumbiai határ egy részének lezárásáról Táchira szövetségi államban. Röviddel az incidens után Maduro elnök 60 napra rendkívüli helyzetet rendelt el több határ menti településen. Több mint 3000 katonát vezényeltek a térségbe, hogy kutassanak az élelmiszer- és üzemanyagcsempészek után. A venezuelai hatóságok eddig mintegy 1400, okmányokkal nem rendelkező kolumbiait toloncoltak ki országból. Másik ötezer kolumbiai elmenekült.

Az illegálisan kereskedők olyan árucikkeket próbálnak Kolumbiába juttatni, amelyeknek az ára ott hatóságilag rögzített és jóval magasabb, mint a környező országokban, így értékesítésük jelentős haszonnal jár.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×