Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
330.94
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Brüsszel nagyobb költségvetési rugalmasságot fontolgat

Az Európai Bizottság annak a lehetőségét vizsgálja, hogy a migránsválságot olyan "rendkívüli körülménynek" nyilvánítsa, amely az európai költségvetési szabályok rugalmasabb kezelését teszi lehetővé - mondta kedden Pierre Moscovici gazdasági ügyekért felelős uniós biztos.

Ausztria és Olaszország az kérte Brüsszeltől, hogy alkalmazza a stabilitási és növekedési paktum azon cikkelyét, amely rendkívüli helyzetben engedélyezi, hogy a költségvetési hiány meghaladja a GDP-arányos 3 százalékot anélkül, hogy az szankciós eljárást vonna maga után.

Moscovici a France2 francia közszolgálati televízióban megerősítette, hogy a stabilitási és növekedési paktum tekintettel van a rendkívüli körülményekre.

"Fel kell tennünk a kérdést, hogy a mostani helyzetben rendkívüli körülményekről van-e szó a paktum értelmében, és ha alkalmazunk egyfajta rugalmassági cikkelyt, azt milyen mértékben" - mondta a francia biztos.

"Most vizsgáljuk ezt a kérdést. Részletekkel fogok szolgálni, hogy az Európai Tanács véleményt alkothasson" - tette hozzá. Ugyanakkor azt is megemlítette, hogy ez nem lehet "felhívás költségvetési lazaságra".

Az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői szerdán vitatják meg az Európai Bizottságnak a 120 ezer menedékkérő elosztásáról szóló javaslatát a tagállamok között. A többség támogatja a kvótarendszert szorgalmazó sürgősségi intézkedést, de több kelet- és közép-európai tagállam, köztük Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország ellenzi azt. Ennek kapcsán az uniós biztos megjegyezte, hogy az Európai Bizottság nem támogatja azt az elképzelést, hogy pénzügyi szankciókkal sújtsák azon tagállamokat, amelyek nem fogadnak be menedékkérőket.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×