Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
330.94
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Vitát okoz Belgrád és Zágráb között a horvát-szerb határzár

Újabb vitát okozott Szerbia és Horvátország között, hogy Zágráb hétfőn lezárta a Szerbia és Horvátország közötti legforgalmasabb határátkelőhelyet a bejövő teherforgalom előtt: Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök a határ megnyitását kéri, míg Ranko Ostojic horvát belügyminiszter közölte, hogy a határ zárva marad mindaddig, amíg Szerbia nem változtat menekültügyi politikáján.

A délszláv háborúk óta számos alkalom és ok volt arra, hogy Szerbia és Horvátország között vita alakuljon ki, legutóbb például augusztus elején, a Vihar hadművelet 20. évfordulóján. A kisebb vitás ügyek ellenére azonban a két nyugat-balkáni ország viszonya az utóbbi időszakban békésnek volt mondható. A migránsválság, illetve az annak következményeként lezárt horvát-szerb határátkelők ügye azonban újra felizzíthatja az ellentéteket.

Szerbiát és Horvátországot nyolc átkelőhely köti össze, hetet már pénteken lezártak a migránsáradat miatt, és a teljes forgalmat a Belgrádot Zágrábbal összekötő E70-es úton fekvő, Batrovci-Bajakovo átkelőhöz irányították. Ezt az átkelőhelyet zárták le a teherforgalom előtt hétfő éjféltől.

A szerb kormányfő szerint a teherforgalom leállítása nagyon komoly lépés, és ha Horvátország nem nyitja meg hamarosan a határt, akkor Szerbia akár ellenlépéseket is foganatosít majd.

Aleksandar Vucic hétfői rendkívüli sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a határ lezárása felelőtlen lépés, ezért arra kéri a horvát vezetőket, hogy vonják vissza döntésüket, amelyről maguk sem tudják, mire alapozva hozták meg - idézte a miniszterelnököt a szerbiai közszolgálati televízió (RTS).

Ellenkező esetben - folytatta a szerb miniszterelnök -, a számos nemzetközi és kétoldalú megállapodás megsértése miatt Szerbia kénytelen lesz jogi útra terelni az ügyet. Hozzátette, hogy az Európai Uniót is arra kérte: szólítsa fel az EU-tag Horvátországot arra, hogy viselkedjen komolyan, mert amit tesz, az nemcsak Európa-ellenes, hanem "minden civilizációs normának ellentmond".

A szerb politikus megjegyezte, hogy Horvátország csak a bejövő forgalmat korlátozta, így abból az irányból Szerbia felé továbbra is jöhetnek kamionok, azaz Szerbiát éri nagyobb kár. Emlékeztetett arra, hogy amikor a magyar hatóságok lezárták a horgos-röszkei átkelőt, akkor tisztességesen jártak el, egyik irányból sem lehetett átlépni a határt, így mindkét fél ugyanannyira megszenvedte az intézkedéseket.

Aleksandar Vucic bírálta a horvát kormányt azért is, mert csak négy-öt napja kell szembenéznie a migránshullámmal, és máris mindennap felelőtlen döntések és kijelentések születnek, míg Szerbia hónapok óta küzd ezzel a problémával, mégsem tett felelőtlen nyilatkozatokat, és nem állította le a forgalmat.

A horvát belügyminiszter ugyanakkor azt mondta, a határok zárva maradnak mindaddig, amíg Szerbia fel nem hagy azzal, hogy a horvát határhoz irányítja a migránsokat. Hozzátette: technikailag akár egy óra alatt is meg lehetne nyitni az átkelőket, ehhez azonban arra van szükség, hogy Szerbia többé ne irányítsa Horvátország felé a Közel-Keletről érkezőket. A horvát belügyminiszter adatai szerint eddig közel 30 ezer migráns érkezett országába Szerbia felől.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×