Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
330.94
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Szlovén államtitkár: Ljubljanának meg kell védenie Európa határait

Szlovéniának meg kell védenie Európa schengeni határait - jelentette ki Bostjan Sefic, a szlovén belügyminisztérium államtitkára hétfőn a horvát-szlovén határ melletti Obrezjében, a migrációs válság miatt összehívott sajtókonferencián.

Az államtitkár elutasította a vádakat, hogy "lassanként" beengednék a Horvátországból érkező migránsokat.

Sefic figyelmeztetett, hogy a Görögországból Közép-Európa felé tartó migrációs hullám nem csillapodik. Számítások szerint a következő napokban Horvátországból a szlovén határra háromezer illegális bevándorló érkezhet naponta, míg Görögországban a naponta érkező migránsok száma hatezerre tehető - mondta.

"Ez azt jelenti, hogy ezek az emberek a balkáni útvonalon nagyon gyorsan Horvátországba, majd onnét Magyarországra és Szlovéniába jutnak" - hangsúlyozta.

Sefic megerősítette, hogy továbbra sem indítanak vonatokat Horvátország és Szlovénia között, valamint ideiglenesen lezárják a harmicai határátkelőt is, míg a breganit néhány órás lezárás után újra megnyitották. Előbbinél a migránsok többször megpróbálták áttörni a rendőrségi kordont az elmúlt napokban.

Ami a rendőrséget illeti, az államtitkár közölte: a legnagyobb határátkelőn, Bregana és Obrezje között a szlovén rendőrök továbbra sem intézkedhetnek. A migránsok ugyanis a két határátkelő közötti területen, a senki földjén vertek tábort, és ott várják, hogy beengedjék őket Szlovéniába. A rendfenntartók a szlovén oldalon kerítésekkel védik a határt, hogy a Közel-Keletről érkező bevándorlók ne tudjanak illegálisan bejutni az országba.

Sefic beszámolt arról is, hogy 2700 illegális bevándorló közül, akiket Szlovénia beengedett, eddig háromszázat regisztráltak.

Karl Erjavec külügyminiszter a sajtótájékoztató előtt a parlamentben azt mondta, hogy Szlovénia nagyon sok dicséretet kapott diplomáciai úton a nemzetközi szervezetektől a migrációs válság kiváló kezeléséért. Ugyanakkor Miro Cerar miniszterelnök arról beszélt, annak ellenére, hogy ellenőrzés alatt tartják a helyzetet, ebben a helyzetben a szomszédos országok és az Európai Unió segítségére is szüksége van az országnak.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×