Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
330.94
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Moszkva: nem romlott jelentősen a helyzet a Krímben

Nem romlott érezhetően a helyzet, amióta ukrán aktivisták - elsősorban krími tatárok - blokád alá vették a Krímbe vezető utakat - közölte hétfőn Dmitrij Kozak orosz miniszterelnök-helyettes.

"Huszonnégy órával a blokád kezdete óta nem romlott érzékelhetően a helyzet, a szervezők ugyanis három hónappal korábban bejelentették a blokádot - hangsúlyozta Kozak a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva.

Azt is elmondta, hogy jelenleg nem tapasztalható ármozgás vagy áremelkedés a tavaly márciusban Oroszország által bekebelezett dél-ukrajnai félszigeten.

Szergej Akszjonov krími miniszterelnök a Rosszija 24 orosz televíziónak kijelentette, hogy "az élelmiszerellátás stabil, az áruk 95 százaléka Oroszországból érkezik".

Kijev, amely nem ismeri el az orosz annektálást, 2014 szeptemberében "szabad gazdasági övezetté" nyilvánította a Krímet, engedélyezve az ukrán vállalkozók számára, hogy áruikat vámmentesen szállítsák a félszigetre.

Ukrajnai civilek Musztafa Dzsemilev ukrán parlamenti képviselőnek és Refat Csubarovnak, a medzslisz (a tatárok törvényhozó és kormányzó testülete) jelenlegi, a Krímből száműzetésbe vonult elnökének vezetésével vasárnap úgynevezett "termékblokád" alá vették az ukrajnai Csongar, Csaplinka és Kalancsak településekről a Krímbe vezető utakat. Értesülések szerint az akcióban részt vesznek a Jobboldali Szektor (PSZ) szélsőséges ukrán szervezet tagjai is.

Az ukrajnai Herszoni terület útjain azonban nemcsak a Krímbe tartó kamionokat, hanem a félszigetről Ukrajnába tartó teherautókat is feltartóztatják.

A 300 ezer krími tatár többsége határozottan ellenzi a félsziget annektálását. A krími tatárok és az ukránok arra panaszkodnak, hogy az orosz hatóságok elnyomják őket, szabadságjogaik jelentős mértékben sérültek a hatalomátvétel óta.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×