Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
330.94
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Ifo: a menekültek többsége nem eléggé képzett

Nem eléggé képzett a menekültek többsége ahhoz, hogy megállja a helyét a német munkaerőpiacon - áll a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet elemzésében, amelyről a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap számolt be hétfőn.

Az ifo (Münchner Institut für Wirtschaftsforschung) szerint tartani kell attól, hogy sok menekült nem tud elhelyezkedni az óránkénti bruttó 8,5 eurós minimálbér mellett, "mert egyszerűen túl alacsony a termelékenysége".

Ezért csökkenteni kell a minimálbért - javasolja a kutatóintézet, amely szerint a menekültek miatt az államnak 10 milliárd euró plusz kiadása keletkezik. Hasonló nagyságrendről szólnak a kormányzati becslések is.

Az ifo a számításaiban nem vette figyelembe a képzés, oktatás költségeit, pedig a menekültek munkába állításához az államnak a német nyelvi képzésre és a szakmai képzésre is kell költenie, ami tovább növeli a kiadásokat - írta a frankfurti újság.

A menekültek származási országaiban jellemzően magas az analfabetizmus, például Afganisztánban meghaladja az 50 százalékot a 14-29 éves korosztályban. A felsőfokú végzettségűek aránya pedig még a viszonylag fejlett Szíriában is csupán 6 százalék. Ezenfelül a végzettségek sok esetben nem egyenértékűek - ismertette a lap az intézet elemzését.

A kutatók ellenzik a Hartz IV ellátás (a munkanélküli ellátás leggyakoribb formája) összegének emelését, mert ez szerintük csökkentené az ösztönzést a munkavállalásra a menekültek körében.

Az ifo abból indult ki az előrejelzés összeállításakor, hogy az idén 800 ezer menekült érkezhet Németországba - olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitungban.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×