Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
330.94
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

EU: Magyarország kimaradhat a migrációs kedvezményezettek köréből

Magyarország mégsem kerül be azok közé az országok közé a 120 ezer menekült elosztását szolgáló európai uniós tervben, ahonnan menekülteket helyeznének át más tagállamokba - mondta hétfőn a másnapi belügyminiszteri tanácskozást előkészítő luxemburgi soros elnökség egyik tisztviselője.

Hozzátette: a miniszterek emellett várhatóan a - több keleti EU-tagállam által elutasított - kötelező jelzővel sem fogják ellátni a menekültek elosztására vonatkozó kvótarendszert keddi brüsszeli tanácskozásukon.

Az Európai Bizottság javaslata értelmében 120 ezer menekültet kellene áthelyezni Olaszországból, Görögországból és Magyarországról kötelező kvóták alapján, amelyeket a többi között a tagállamok gazdasági teljesítménye, az ottani munkanélküliség és a már befogadott menekültek száma alapján határoznának meg. Magyarországról a brüsszeli testület 54 ezer menekültet telepítene át más tagállamokba, úgynevezett hot spotokon keresztül, ahol uniós szakemberek segítenék a menedékkérelmek gyors elbírálását. Ilyen központokat azonban a jelenlegi helyzet szerint csak úgynevezett frontállamokban hoz létre az unió, vagyis ott, ahol a menekültek elsőként lépnek be az unióba. A magyar álláspont szerint viszont nyilvánvaló, hogy aki Magyarország déli határához ér, az már áthaladt egy másik uniós tagállamon, többnyire Görögországon, így Magyarország semmiképpen sem frontállam.

A luxemburgi tisztviselő úgy vélte, ha Magyarország kedvezményezettként nem vesz részt a rendszerben, akkor a szolidaritásból kell kivennie a részét.

A neve mellőzését kérő forrás elmondta, hogy a belügyminiszteri találkozón a 120 ezres szám nem változik, az viszont még nem dőlt el, hogy a Magyarországról áthelyezendő 54 ezres keretet közvetlenül felosszák-e Olaszország és Görögország között vagy képezzenek belőle tartalékot, hogy később lehessen alkalmazkodni, ha változna a migrációs helyzet.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×