Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
330.94
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Drónokat kezdtek használni az orosz katonák Szíriában

Felderítő drónokat kezdtek el röptetni a Szíriába vezényelt orosz egységek, ami az orosz légi tevékenység kezdetét jelenti a polgárháborús sújtotta országban - közölték a sajtóval hétfőn névtelenül nyilatkozó amerikai tisztségviselők.

A Fox News amerikai tévécsatorna kormányzati forrásokból származó értesülései szerint Szíriába a korábban jelentett négy Szu-27-es harci gépen felül huszonnégy Szu-24-es és Szu-25-ös érkezett.

Ashton Carter amerikai és Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter pénteken állapodott meg arról, hogy tanulmányozni fogják a véletlenszerű konfliktusok elkerülésének lehetőségét. A pilóta nélküli orosz repülőgépek alkalmazásának megkezdése nyomán ez az egyeztetés sürgőssé vált.

A két rivális hatalom egyaránt ellenségének tekinti a Szíria és Irak jelentős területeit megszálló Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezetet. Moszkva ugyanakkor támogatja Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszerét, Washington viszont a vezető távozását sürgeti.

Az orosz drónok a latakiai légi bázisról kezdték meg tevékenységüket. Oroszország harci repülőket és helikoptereket, légvédelmi rakétákat, tüzérségi ütegeket, harckocsikat és páncélozott szállító harci járműveket, valamint tengerészgyalogosokat vezényelt oda.

A The Washington Times című napilap hétfőn ismertette a Kongresszusi Kutatószolgálat egy, a törvényhozás tagjai számára a szíriai helyzetről elkészített elemzését. Eszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök - szíriai szövetségesének támogatása és az orosz haditengerészeti jelenlétnek az arab országban való fenntartása révén - kihívást intéz az amerikai Szíria-politika ellen. Ugyanakkor Oroszország déli, kaukázusi szárnyát is védelmezi, ahonnan egyébként sok iszlamista fegyveres érkezett Szíriába.

"Oroszország közelmúltbeli szíriai fellépését az a következtetés is motiválhatja, hogy a szíriai hadsereg kevésbé ütőképes, és az iráni támogatás nem elegendő az Aszad-rezsim fenntartásához" - állította az elemzés.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×