Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

A románok többségének fontosabbak a szabadságjogok, mint a biztonság

A románok többsége nem fogadná el, hogy a hatóságok biztonsági szempontokra hivatkozva korlátozzák szabadságjogait - derült ki egy szerdán ismertetett felmérésből, amelyet a kommunikáció megfigyelését szabályozó, úgynevezett Nagy Testér-tervezetek megítéléséről készíttetett az Adevarul hírportál.

A szabadság- és biztonságigény közötti kompromisszum témakörében az INSCOP közvélemény-kutató cég készített február elején felmérést. A megkérdezettek csaknem 55 százaléka mondta azt, hogy nem lenne hajlandó lemondani szabadságjogairól a nagyobb személyes biztonság érdekében. 31 százalék mondta ennek ellenkezőjét, 14 százalék pedig nem tudott válaszolni.

A válaszadók több mint 53 százaléka úgy véli, nem hallgatták le telefonját, 30 százalék viszont úgy gondolja, hogy igen. Hasonló arányú többségben vannak azok, akik inkább a bűnözőktől tartanak, mint a hatóságoktól a kommunikációjuk esetleges megfigyelése tekintetében.

A Nagy Testvér-törvényekről kialakult médiakampány ellenére a megkérdezettek alig több mint fele hallott egyáltalán a tervezetekről, de közülük is a többség bevallotta, hogy nem tudja, miről van szó ezekben a törvényekben.

Egy másik - az IRES közvélemény-kutató cég által készített - felmérés résztvevőinek 57 százaléka helyeselte azt, hogy az alkotmánybíróság érvénytelenítette a - telefonos feltöltő kártyák névtelenségét eltörlő, valamint a telefonos és internetes forgalmi adatok tárolását előíró - Nagy Testvér-törvényeket.

Az IRES által megkérdezettek több mint 72 százaléka úgy vélte, hogy a vallásos érzelmek megsértése nem szolgálhat mentségül a párizsi vérengzésre, a válaszadók kétharmada pedig egyetértett azzal az állítással, hogy "a szólásszabadság a másokat sértő állításokra is feljogosít".

A felmérés résztvevőinek fele szerint a muzulmánoknak nem kellene megsértődniük a Mohamed-karikatúrák miatt, ugyanakkor 69 százalékuk bevallotta: sértőnek találná, ha Jézusról vagy Szűz Máriáról készült gúnyrajzokat látna.

Romániában a hatóságok az alkotmányellenesnek bizonyult megfigyelési törvények újraalkotását sürgették a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap párizsi szerkesztősége elleni terrortámadás után, de ezt a civil szervezetek ellenzik. A témáról kialakult közvita során lemondott tisztségéről a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója, miután nyilvános szócsatába keveredett az alkotmánybírósággal.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×