A Nyugat alapvetően olyan típusú konfliktust nem akar felvállalni Putyinnal, amiben akár csak részlegesen érintett lehet, vagy részlegesen azzal vádolható, hogy nyugati fegyverekkel harcol esetleg Ukrajna a szeparatisták ellen - mondta az InfoRádiónak Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának dékánja.

"De hozzá kell tennem, abban is egyetértés van a nyugati szereplők között, hogy fegyveres megoldása nincs az ukrán válságnak, legalábbis olyan fegyveres megoldása, ami megfelelő lenne a Nyugat számára" - fejtette ki.

"Sokkal inkább azt tartom valószínűnek, hogy egész egyszerűen az amerikai elnök figyelmeztetni szeretné Putyint arra, hogy hajlandó az Egyesült Államok és néhány NATO-szövetséges akár fegyverekkel is támogatni az ukrán kormányzatot abban az esetben, ha nem sikerül megoldani a kelet-ukrajnai helyzetet".

Tálas Péter szerint a probléma az, hogy sem az Egyesült Államok álláspontjának, sem pedig a Merkel és Hollande által képviselt politikai megoldásnak jelenleg nincs nagy esélye, "azt gondolom, mindkettő kárt okoz Ukrajna számára".

A szerdai minszki találkozóval kapcsolatban elmondta: valószínűleg Oroszország azt szeretné elérni, hogy valahogy a korábbi minszki megállapodást módosítsák a szereplők. A minszki megállapodásban ugyanis benne van egy nagyon fontos dolog: az, hogy Oroszország kivonja fegyveres erőit, illetve megszünteti a szeparatisták támogatását. "Azt feltételezem, hogy ez nem óhajtja megtenni Putyin, tekintettel arra, hogy abban az esetben, ha megszüntetné a támogatásukat, esetleg az ott harcoló oroszokat kivonná, ebben az esetben csekély esélye lenne a szeparatista területek megtartásának.

Márpedig a dékán szerint a szeparatista területek megtartását kulcsfontosságúnak tartja Oroszország, tekintettel arra, hogy egy olyan politikai berendezkedést kíván elérni, amelyben a szeparatistáknak gyakorlatilag vétójoga van a kijevi döntésekkel szemben. Ennek természetesen nagyon sok problémája van. Az egyik legnagyobb probléma az, hogy általában nagyon nehéz olyan föderatív országot elképzelni, ahol a föderáció egyik része 97 százalékát képviseli az ország területének, a másik pedig 3 százalékát.

"Azt feltételezem, hogy Minszk nem fog jelentős eredményt hozni, mert egyszerűen ahhoz nagyobb területet kellene birtokolniuk a szeparatistáknak, hogy egyáltalán szó lehessen arról, hogy itt ők tényleges politikai entitást képeznek" - tette hozzá Tálas Péter.