A híradások emlékeztetnek arra, hogy a konferencia megszervezésének szándékát Bronislaw Komorowski lengyel elnök már a múlt hét elején jelezte a Gazeta Wyborcza című napilapnak adott interjúban. Azt mondta, európai uniós államfőket is meghív az eseményre. A szándék azután robbantott ki diplomáciai vitát, hogy Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszter egy hétfői interjúban az mondta, nem természetes, hogy a háború befejezéséről ott emlékeznek meg, ahol elkezdődött, de - mint fogalmazott - túl könnyen hozzászoktunk ahhoz, hogy "Moszkva, és például nem London vagy Berlin - ami még természetesebb lenne - az a hely, ahol a háborús műveletek befejezéséről megemlékezünk".

Schetyna nyilatkozata után Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette, Schetyna megkérdőjelezi a második világháború kimenetelét, valamint a Szovjetunió győztes szerepét, és ezzel szégyent hoz önmagára és az egész lengyel diplomáciára.

A lengyel külügyi tárca hétfő este nyilatkozatot tett közzé, melyben leszögezte, Karaszin "megpróbálta megmásítani a 20. századi történelmet". A minisztérium elítélte "a diplomáciai szokásoknak meg nem felelő nyelvi brutalitást" és önmérsékletre intette Moszkvát. A külügyi nyilatkozat arra is emlékeztet, Lengyelország 1939. szeptember 1-én elsőként esett áldozatul a hitleri támadóknak, akiket 1939. szeptember 17-e után a sztálini Szovjetunió támogatott. A nyilatkozat megengedhetetlennek nevezi azt, hogy Oroszország megtagadja Lengyelország jogát ahhoz, hogy a háború befejezésének évfordulójakor ünnepi megemlékezést szervezzen. "Lengyelország minden fronton, a volt Szovjetunió oldalán is harcolt a hitleri fasizmussal a második világháború első napjától kezdve az utolsóig" - hangsúlyozza a lengyel külügyminisztérium.

A lengyel média keddi híradásai szerint a lengyel külügyminisztérium előző nap Karaszin nyilatkozata miatt bekérette az orosz nagykövetet, és tiltakozó jegyzéket adott át neki. Valerija Perzsinszkaja követségi szóvivő azonban ezt kedden cáfolta. Mint mondta: a nagykövetet nem kérették be, Jurij Pilipszon ügyvezető tárgyalásokat folytatott a külügyminisztériumban, de a megbeszélésekről nem nyilatkozhat.

A konferencia részletesebb tervét kedden Bronislaw Komorowski ismertette a TOK FM lengyel rádióban. A konferenciát május 8-án szervezik meg a Gdansk melletti Westerplattén, ahol a háború első lövései dördültek el. Komorowski elmondta, a rendezvényen a háború utáni európai fejlődést vitatják meg, "azt, hogy mit jelentett a háború befejezése - csak felszabadulás volt-e, vagy újabb problémák megnyilvánulása is". A felszólalók között tekintélyes történészek, jelenlegi és volt európai politikusok is lesznek.

Komorowski elmondta: majd kiderül, ki szánja rá magát a lengyelországi megemlékezésen való részvételre. "Ma Európa és az egész nyugati világ azt az optimális magatartást keresi, melynek alternatívája, hogy május 9-én a Kremlbe menjenek, hogy az egykori Szovjetunió - melynek utódállama Oroszország - katonai győzelmét ünnepeljék".

A lengyel elnök ugyanakkor hangsúlyozta, szándéka semmiképp sem az, hogy "elrontsa az oroszoknak az ő katonai győzelmük ünneplését". Mint aláhúzta, a saját történelmi igazságnak nem azzal a szándékkal kell utánajárni, hogy a másiktól elvegyük a büszkeségét.

Komorowski vitathatatlannak minősítette a Vörös Hadsereg hozzájárulását a második világháború befejezéséhez, rámutatva ugyanakkor, hogy a lengyeleknek "joguk és kötelességük arról beszélni, hogy Európa ezen részében a háború vége nem jelentett szabadságot". Komorowski ezzel valószínűleg arra utalt, az 1945-ös jaltai konferencia következtében a közép-kelet-európai térségre a fasiszta totalitarizmus alól felszabadító Vörös Hadsereg a kommunista totalitarizmust erőszakolta rá.