Martin Schulz a Welt am Sonntag című német lapban megjelent interjúban a csütörtöki athéni látogatását felidézve elmondta, hogy az új görög kormány igen kevéssé tapasztalt, és Alekszisz Ciprasznak is még "tájékozódnia" kell arról, hogy miként zajlik a kormányzati munka.

Egyelőre az sem látszik "teljes egészében", hogy mi az új athéni vezetés koncepciója, ez azonban "esély is arra, hogy az együttműködés felé induljunk el" - mondta a szociáldemokrata politikus.

Hozzátette, hogy megbeszélése Ciprasszal "nem volt egyszerű", mert a miniszterelnök még "a választási kampány retorikáját" használta. Ezért a "lelkére kötöttem, hogy tegye félre a verbális fegyvereket", hiszen a németek szidalmazása és Angela Merkel támadása ugyan "egyeseknél jó fogadtatásra találhat", de nem segít Görögország válságának kezelésében.

"Különben meg nemcsak a németek, hanem az egész EU kételkedve szemléli az athéni fejleményeket" - mondta az EP elnöke.

Hangsúlyozta, hogy Ciprasz téved, ha azt gondolja, hogy elküldheti a hitelező trojka - a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Bizottság (EB) - képviselőit, és az európaiak mégis finanszírozzák majd a választási ígéreteit.

Szerinte inkább arról kellene gondolkodni, hogy miként lehet munkahelyteremtő és a gazdasági növekedést élénkítő beruházásokat végrehajtani Görögországban. Felvetette, hogy az államháztartás terheinek csökkentése céljából önrész befizetése nélkül lehetne folytatni az uniós forrással támogatott fejlesztéseket.

A múlt vasárnapi választások után hivatalba lépett görög kormány az államadósság egy újabb részének elengedését kívánja elérni a hitelezőknél, köztük az euróövezeti társállamoknál. A német kormány ezt elutasítja.

Berlin azt szeretné, hogy Görögország sikeres legyen és az euróövezet tagja maradjon, de adósság-elengedésre nincs lehetőség - mondta egy szombati lapinterjúban Angela Merkel kancellár.

A német lakosság többsége osztja a kormány álláspontját, ezt mutatja a Bild am Sonntag című vasárnapi lapban ismertetett reprezentatív felmérés, amely szerint a németek 62 százaléka támogatja Görögország euróövezeti tagságát, de 68 százalékuk ellenzi a tartozás egy újabb részének leírását.

Legutóbb 2012-ben engedték el a görög államadósság egy részét, akkor az ország magánhitelezői - köztük bankok, biztosítótársaságok, befektetési alapok - a kezükben lévő 200 milliárd eurónyi görög állampapírok nominális értékének 53,5 százalékát (107 milliárd euró) írták le.

A görög államadósság 2014 végén 320 milliárd euró volt, ami a hazai össztermék (GDP) 172,2 százalékának felel meg.

Athén 2010 óta 240 milliárd euró hitelt kapott az IMF, az EKB és az EB szervezésében.