Ilja Rogacsov, az új kihívásokkal és veszélyekkel foglalkozó főosztály vezetője nem hivatalos szakértői értékelésekre hivatkozott, és hozzátette, hogy a terrorszervezetben nem olyan sok az észak-kaukázusi orosz állampolgár, mint amennyit feltételezni szoktak.

A külügyi tisztviselő azt állította, hogy Szíriában és Irakban más országokból való csecsenek is harcolnak az Iszlám Állam (IÁ) soraiban, közöttük olyanok, akik "menedéket kaptak külföldön". Azt mondta, hogy a terrorszervezet leghíresebb "hadvezérei" közül többen a grúziai Pankiszi-szorosban élő csecsen népcsoport, a kisztek tagjai, és "nagy valószínűséggel grúz állampolgárok" - hangsúlyozta.

Rogacsov ezt azzal tetézte, hogy kijelentette, a kiszteket Grúziában képezték ki, valószínűleg grúz szakemberek. Utóbbiakat pedig az amerikaiak készítették fel erre a feladatra.

Az orosz külügyminisztérium főosztályvezetője az Eho Moszkvi rádióban arról is beszélt, hogy bár még mindig sokan érkeznek Szíriába és Irakba, hogy a terrorszervezet soraiban harcoljanak, sikerült megállítani az Iszlám Állam viharos terjeszkedését. Arra figyelmeztetett ugyanakkor, hogy bár a nyugati koalíció sikereket ért el az IÁ elleni küzdelemben, az addigi győzelmekben megerősödött szélsőséges iszlamista harcosok komoly veszélyt jelentenek a világra. Közülük sokan hazatérnek, és tudomása szerint egyes országokban több százan lehetnek már az IÁ soraiban radikalizálódott emberek.

A kisztek lélekszáma tízezerre tehető. A Pankiszi-szoros a második csecsen háborút követően vált híressé, ahol az előrenyomuló orosz csapatok elől menekülő lázadók találtak menedékre. A térség hamarosan a csecsenföldi gerillahadviselés egyik fontos bázisává vált, feltételezések szerint kiképzőtáborok is működtek itt, és külföldi dzsihadista harcosokat is kiképeztek benne. 2000 és 2004 között a grúz hadsereg katonai akciókat hajtott végre a térségben, hogy kiűzze a lázadókat.