Az ismertetett dokumentumban a bírói testület azt is közölte, hogy az ügyészség nem fellebbezett a szabadon bocsátás ellen, most mégis a döntés felülvizsgálatát kéri. Ehhez azonban új bizonyítékokra van szükség, ilyenek pedig nincsenek - fűzték hozzá.

Súlyos egészségügyi állapotára való tekintettel novemberben engedték ideiglenesen szabadon Hágából az ultranacionalista szerb politikust, aki ezt követően hazatért Szerbiába, sőt nagygyűléseken szólalt fel, és interjúkat adott. Az NT döntését az Európai Parlament (EP) és a horvát törvényhozás is bírálta.

A hágai ügyészség szerint Seselj megsértette az ideiglenes szabadon bocsátáskor megszabott feltételeket, és ezért azonnal vissza kell rendelni Hágába. Az NT szerint viszont egyik feltétel sem sérült, mert Seselj csak beszélt a megsértés lehetőségéről.

A hágai törvényszék novemberben arra kért garanciát a szerb kormánytól, hogy Seselj nem léphet majd kapcsolatba tanúkkal, nem befolyásolhatja őket, nem akadályozhatja az igazságszolgáltatás munkáját, és azonnal vissza kell térnie Hágába, ha a bírói testület ezt kéri. A szerb politikus Belgrádba való hazatérése óta azonban többször is megismételte: soha nem tér vissza Hágába. Az NT azonban ezt a kérést - indoklása szerint - még nem fogalmazta meg, így Seselj nem is tudta azt megsérteni.

Az ultranacionalista politikus többször is árulónak nevezte a belgrádi vezetést, és emlékeztetett arra, hogy Tomislav Nikolic államfő és Aleksandar Vucic kormányfő is az ő tanítványa és követője volt még néhány éve. Azt is hozzátette: ha vissza kell térnie Hágába, akkor a szerb elnöknek és a miniszterelnöknek kell őt letartóztatnia és kiadnia.

Az NT emellett kedden azt is közölte, hogy nem illetékes dönteni a Serge Brammertz hágai főügyész megbüntetésére vonatkozó kérelem ügyében. Seselj ugyanis azt követelte a testülettől, hogy szigorúan büntesse meg a főügyészt, mert az "elfogadhatatlanul viselkedett", amikor az EP és a horvát szábor bírálatát sajátjaként közölte.

A 60 éves Seselj majdnem 12 évet töltött Hágában, de ügyében nem született ítélet. 2003 elején önként adta fel magát a Nemzetközi Törvényszéken, pere azonban csak 2007-ben kezdődött. Mindvégig maga látta el védelmét, minden vádpontban ártatlannak vallotta magát. A többi között azzal vádolják, hogy felelős az 1991 és 1994 között Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és a Vajdaságban elkövetett szerb háborús bűncselekményekért. Ezeket a bűnöket félkatonai szervezetek követték el, Seseljnek pedig jelentős szerepe volt a toborzásukban: nacionalista gyűlöletbeszédei - amelyek gyakran a vajdasági magyarokat is célba vették - hozzájárultak az etnikai feszültségek szításához.

Ügyében tavalyelőtt részrehajlás gyanúja miatt felmentették az eljárás egyik bíráját, Frederik Harhoffot, helyére pedig Mandiaye Niangot nevezték ki. A bírócsere miatt elmaradt a 2013 októberére tervezett ítélethirdetés.