A négy ország Frederica Mogherininek, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének címzett levélben azt írta, hogy az orosz "propaganda az EU és a Nyugat egységének megbontását célozza".

"Oroszország a Nyugat gazdasági erejével szembeni aszimmetrikus válaszként jelentősen növelte dezinformációs és propagandakampányát. Ugyanakkor Oroszországban a kormány elnyomja, megfélemlíti és kiszorítja a közfigyelem elől a szabad médiát, míg a külföldi médiumokat megkülönböztetés éri és bezárásra kényszerülnek" - írták a levélben a négy ország külügyminiszterei.

A négy tagállam azt hangoztatta, hogy az Európai Uniónak "hiteles és versenyképes tájékoztatási alternatívát kell nyújtania az orosz ajkú népességnek és azoknak, akik az orosz állami médiát használják".

Ez utóbbi elsősorban a balti térségre vonatkozhat, mivel Észtországban és Lettországban a lakosság mintegy negyede, Litvániában hat százaléka orosz ajkú. A régióban biztonsági aggodalmat keltett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrán válság kapcsán azzal érvelt, hogy Moszkvának külföldön is fel kell lépnie az oroszok "védelmében".

Nyugati országok és Ukrajna az utóbbi időben gyakran vádolták Oroszországot azzal, hogy propagandaháborút folytat a Krím megszállásának és a kelet-ukrajnai szakadároknak nyújtott támogatás igazolására.

Az orosz állami RT televízió tavaly külön csatornát indított Nagy-Britanniában, és Moszkva elindította a Szputnyik nevű nemzetközi híroldalt is, amely a hivatalos orosz állami álláspontot hivatott közvetíteni a világ felé.