A lap jelezte, hogy az emlékmúzeum hamarosan felteszi honlapjára azt a naplót, amelyet a magyar orvosnő írt Budapesten a borzalmak éveiben. Feljegyzéseit 1941-ben kezdte, azokat tizenhat füzetet betöltő képzeletbeli levelek formájában írta angol nyelven a nem sokkal korábban a tengerentúlra emigrált lányának. Nem tudhatta, hogy az egyesült államokbeli Louisianában élő gyermeke bármikor is olvashatja-e majd sorait. Az utolsó bejegyzés dátuma 1945. november 5., amikor a háború már véget ért.

A tanulmányait Nagy-Britanniában végző Mádi Mária akkor már elvált, negyvenes éveiben járó asszony volt. Keresztény volt, akinek állítólag nem túl hízelgő véleménye is volt némely zsidókról, de embersége arra késztette, hogy saját lakásán nyújtson menedéket zsidó barátnője, Lakos Irén és annak hétéves unokaöccse, Lakos Alfréd számára. Egy hatalmas tükör mögött találtak búvóhelyet, amikor látogatók jöttek a lakásba.

A doktornő a háború után maga is kivándorolt Amerikába, 1970-ben Houstonban halt meg hetvenkét éves korában. Lakos Alfréd ma hetvenhetedik életévében jár, Georgia államban lakik, s nemrég egyik nyilatkozatában hősnek nevezte egykori megmentőjét. Nagynénje is túlélte a háborút, 1998-ban halt meg Olaszországban.

A naplót tavaly ajándékozta a washingtoni Holokauszt Múzeumnak Mádi Mária unokája, Stephen Walton. A Washington Postnak elmondta: a család egyik széfjében őrizte harminc éven át a füzeteket, amelyek nejlonszatyrokban voltak becsomagolva.

A naplóba a szerző nem csupán feljegyzéseket, képzeletbeli leveleket írt, hanem újságkivágásokat is ragasztott, sőt, kutyájáról készül fotókat is az oldalakra illesztett.