Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót

Le Pen elismerte, hogy pártja orosz kölcsönt vett fel

Elismerte Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front (FN) elnöke, hogy pártja 9 millió eurós kölcsönt vett fel egy orosz banktól. A szélsőjobboldali politikus a Le Monde című napilap hétfő délután megjelent számában azzal indokolta a lépést, hogy a francia pénzintézetek nem nyújtanak hitelt a pártjának.

"Az a botrányos, hogy a francia bankok (nekünk) nem kölcsönöznek!" - mondta Le Pen.

A pártelnök "nevetségesnek" nevezte a Le Monde azon feltételezését, hogy a kölcsönnek politikai tartalma lenne, s "a Kreml gesztust gyakorolt egy baráti párt irányába".

"A kölcsön határozná meg a külpolitikai álláspontunkat? De hát mi már régóta az oroszbarát vonalat követjük" - fogalmazott Le Pen.

A Le Monde szerint az viszont nem tisztázott, hogy az orosz hatalom közbelépett-e a tranzakció megkönnyítése érdekében. "Moszkvában viszont nem kérdés: mindenki tudja, hogy egy ilyen kölcsön a Kreml jóváhagyása nélkül nem jöhetett volna létre" - tette hozzá a cikkszerző Abel Mestre.

Le Pen nem zárta ki, hogy pártja más külföldi bankoktól is fel fog venni kölcsönt a jövőben. A 2015-ös regionális választási kampányhoz ugyanis 30 millió euróra lesz szüksége, miközben a párt éves állami támogatása 5 millió euró. Le Pen elmondta: "Mindenhova kivetettük a hálónkat: Spanyolországban, Olaszországban, az Egyesült Államokban, Ázsiában és Oroszországban. Az elsővel, amit elkaptunk, leszerződtünk és nagyon boldogok vagyunk" - mondta a pártelnök, kiemelve a tranzakció törvényes jellegét.

A szerződést szeptemberben írta alá a francia szélsőjobboldali párt az Első Cseh-Orosz Bankkal, amelyet 1996-ban alapítottak Csehországban az akkori kormány kezdeményezésére - írta meg hét végén a Médiapart oknyomozó portál.

Wallerand de Saint-Just, a párt pénztárosa megerősítette az amerikai The Wall Street és a brit Financial Times közös oroszországi kiadványának, hogy a pénzintézet szeptember végén 2 millió eurót kifizetett számukra. A politikus azt mondta, hogy ebben nincs semmi törvénytelen, mert "nem magánszemély adományáról, hanem kölcsönről van szó".

A bank és Le Pen között a közvetítő szerepet az FN egyik európai parlamenti képviselője, Jean-Luc Schaffhauser játszotta. A politikai középről érkezett strasbourgi politikus korábban a Dassault haditechnikai vállalatnál dolgozott, néhány éve viszont már Le Pen gazdasági tanácsadója.

Schaffhauser megfigyelőként részt vett a szakadár délkelet-ukrajnai megyékben rendezett választásokon.

Az FN párizsi listáját egyébként egy másik, orosz kapcsolatairól ismert politikus, Aymeric Chauprade vezeti. Õ azt állította a Le Monde-nak, hogy nem vett részt az orosz bankkal történt kapcsolatfelvételben, s egész más embereket ismer Oroszországban, mint Schaffhauser. Ez pedig a Le Monde szerint arra utal, hogy az FN-en belül két orosz hálózat vetélkedik egymással.

Az orosz jegybank adatai szerint az Első Cseh-Orosz Bank tőkeereje alapján a kétszáz legnagyobb oroszországi pénzintézet között a 144. helyet foglalja el. 2002-ben az orosz Sztrojtranszgaz cég megvásárolta a bank 50 százalékos tulajdonrészét, és a pénzintézetnek jelenleg az egyetlen orosz tulajdonosa Roman Popov. A bank az üzleti szférában tevékenykedik, és kedvező feltételeket kínál pénzátutalásokra. A Moszkvában működő cseh vállalatok egy részének, valamint a cseh nagykövetség több munkatársának van számlája az Első Cseh-Orosz Banknál.

Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×