Infostart.hu
eur:
373.48
usd:
340.43
bux:
143065.66
2026. november 20. péntek Jolán

Der Spiegel: ellentét alakult ki a német kormányban az ukrajnai helyzet megítéléséről

Ellentét alakult ki a német kormányban az ukrajnai helyzet megítélésével kapcsolatban, amire a válság kezdete óta nem volt példa - írta vasárnapi számában a Der Spiegel.

A német hetilap az utóbbi napok fejleményeit összefoglaló cikkében kiemelte: egy évvel a válság kirobbanása - az Ukrajna és az EU társulási szerződéséről folytatott tárgyalások felfüggesztése - után már alig van remény arra, hogy a Krím Oroszországhoz csatolása és a konfliktus sújtotta kelet-ukrajnai területek elszakítása visszafordítható folyamat lehet, és senki nem tudja, hogy mit kellene tenni. "Egyelőre mindenkinek véget ért a tudománya" - mondják berlini kormányzati körökben.

Az ukrán válság ezzel holtpontra ért, és ez nagyon veszélyes pillanat - írta a Der Spiegel, amely szerint a német kormányban éppen ebben a kiélezett helyzetben repedések keletkeztek, és a koalíciós pártok vezetőinek jövő keddi egyeztetésén még inkább láthatóvá válhatnak a nézetkülönbségek.

A lap felidézte, hogy Angela Merkel kancellár a hét elején Sydneyben elmondott beszédében kiemelte, hogy az orosz vezetés "lábbal tiporja a nemzetközi jogot". Ezt valószínűleg korábban is így gondolta, de a világ nyilvánossága előtt először mondta ki, ami a Der Spiegel szerint az utóbbi 12 hónap diplomáciai erőfeszítéseit lezáró "határvonalat" és "hadüzenetet" jelent.

Merkel szerint nyilvánosan is jelezni kell Putyinnak, hogy a Nyugat miként vélekedik az ukrán válságban folytatott tevékenységéről. A kancellár úgy látja, hogy az orosz elnök csak a világos beszédre reagál, ha egyáltalán reagál.

A német kormányfő helyzetértékelése mögött az az aggodalom húzódik meg, hogy az oroszbarát szakadárok tartósan elszakíthatják az ellenőrzésük alá vont területet Ukrajnától, és a Nyugat kénytelen lesz ebbe beletörődni. Ebben az esetben pedig a Szovjetunió bukása óta már harmadszor érvényesülhet az orosz stratégia, hiszen Grúzia területéből Dél-Oszétia és Abházia, Moldova területéből pedig a Dnyeszter melléki terület orosz befolyás alá került, aminek következtében egyik állam sem csatlakozhat a NATO-hoz, mert a belépés feltétele a határviták rendezése.

A konzervatív kancellár szociáldemokrata külügyminisztere, Frank-Walter Steinmeier szerint viszont nem szabad provokálni, mert az csak még inkább védekező pozícióba szorítja Moszkvát, és megnehezíti az együttműködést más ügyekben, például az iráni atomprogram kérdésében - írta a Der Spiegel.

Miután Merkel hétfőn Sydneyben arról beszélt, hogy "nem szabad túlságosan békülékenynek lenni", Steinmeier Brüsszelben egy nyilatkozatában fontosnak nevezte, hogy a nyilvános beszédek "ne torlaszolják el a konfliktus enyhítéséhez való hozzájárulás lehetőségeit" - idézte fel a Der Spiegel, amely szerint Steinmeier akkor már tudta, hogy másnap Moszkvában nemcsak Szergej Lavrov külügyminiszter, hanem Putyin is fogadja majd, és nyilatkozatával azt akarta megakadályozni, hogy veszélybe kerüljön a találkozó az orosz elnökkel.

A hétfői brüsszeli uniós külügyminiszteri tanácsülésen aztán éppen Steinmeier váratlan kezdeményezésére emelték napirendre azt a javaslatot, hogy Federica Mogherininek, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének indítványával ellentétben kizárólag ukrajnai szeparatistákat helyezzenek az EU-ba való beutazási tilalommal sújtottak listájára, további orosz személyek ellen pedig ne rendeljenek el ilyen szankciót.

Steinmeier azzal érvelt, hogy az ausztráliai G20-csúcson "új csatornák" nyíltak meg Moszkva felé, és ezeket rögtön eltorlaszolná, ha ukránok mellett orosz személyekkel is bővítenék a szankciókkal sújtottak körét. A német kezdeményezést hevesen ellenezte Litvánia, Lengyelország és Észtország, de végül a német álláspont érvényesült - írta a Der Spiegel, megjegyezve, hogy több európai fővárosban aggodalommal tekintenek Berlinre a kancellári hivatal és a külügyminisztérium közötti nézeteltérés miatt.

Frank-Walter Steinmeier a lapnak nyilatkozva "hajánál fogva előrángatott" gondolatnak nevezte, hogy nincs egység az ukrán válság megítélésében, Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a kisebbik konzervatív koalíciós párt, a CSU elnöke viszont éppen az egység fontosságára figyelmeztetett ugyancsak a Der Spiegelnek nyilatkozva.

A koalíciós pártok vezetőinek keddi tanácskozásán "világos választ várok Sigmar Gabrieltől (az SPD elnökétől) arra a kérdésre, hogy támogatja-e az SPD a kancellár törekvéseit" - mondta Seehofer, hozzáfűzve, hogy saját pártjában is vannak oroszbarát irányzatok, amelyeket nehéz fékezni, ha az SPD-ből oroszbarát hangokat hallani.

Hangsúlyozta, hogy a külügyminiszter ugyan megfontolt diplomata, és az is igaz, hogy szükség van a párbeszédre Oroszországgal, de rendkívül veszélyes lenne, ha Steinmeier a kancellár irányvonalától eltérő külpolitikát folytatna.

Címlapról ajánljuk
Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést
Lesz miről beszélni a jövő héten

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Őrült érdeklődés, történelmi rekord - Nagyot emelkedett első tőzsdei napján az Anthropic

Őrült érdeklődés, történelmi rekord - Nagyot emelkedett első tőzsdei napján az Anthropic

Tőzsdetörténelmi nap a mai, itt az Anthropic részvénykibocsátása, a ChatGPT egyik legnagyobb riválisát, a Claude-ot fejlesztő cég minden idők legnagyobb részvénykibocsátását hajtotta végre. A mesterséges intelligencia fejlesztések egyik legfontosabb szereplőjének részvénye iránt akkora volt az érdeklődés, hogy a korábban vártnál jóval több részvényt, és az eredeti ársávnál magasabb áron értékesítettek. Ezzel a nyilvános kibocsátás értéke meghaladja a SpaceX korábbi, 75 milliárd dolláros rekordját is. A részvényekkel elindult a kereskedés, nagy pluszban nyitott az árfolyam. Cikkünkben folyamatosan közvetítjük a mega-IPO-val kapcsolatos eseményeket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×