Infostart.hu
eur:
373.5
usd:
340.56
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán

Áder: gyermekeink emlékezetében meg kell tartani a 25 évvel ezelőtt történteket

Áder János államfő szerint gyermekeink emlékezetében ébren kell tartani a 25 évvel ezelőtt a kelet-európai demokratikus átmenet során történteket, de azt is, hogy 1989-90-ben mit kívántunk meghaladni.

A köztársasági elnök szerdán Szófiában, a Hogyan birkózzunk meg a múlttal, a jövőre tekintettel" című nemzetközi konferencián fontosnak nevezte, hogy az 1945 és 1990 között az egykori szocialista országokban történtek, a munkatáborok, a koncepciós perek ne csak egy történelmi fejezetet jelentsenek a fiataloknak, hanem politikai cselekvésüket, szerepvállalásukat alapvetően befolyásoló tények legyenek.

Áder János arról is beszélt, hogy Magyarország a 25 évvel ezelőtt megfogalmazott célok közül a szabadságot és a függetlenséget megvalósította, az életszínvonal terén azonban még nem sikerült elérni az uniós átlagot, így tennivalók még ezen a területen vannak.

Áder János az egykori szocialista országokban végbement átalakulási folyamatokról szólva a hasonlóságokról és a különbözőségekről egyaránt beszélt. Mint mondta, az egykori államhatalom reagálása (az ellenzéki) mozgalmakra kezdetben igen hasonló volt: 1988-ban, 1989-ben bár megfogalmazták a büntetőjogi fenyegetettséget, eljárásokra már nem került sor sem Magyarországon - például a Fidesz megalakulását követően -, sem például Lipcsében, a nem sokkal a berlini fal leomlása előtt tartott demonstráción.

Bulgáriában és Magyarországon a folytatás is hasonló volt, békés átmenet ment végbe mindkét országban - mondta az államfő. Az államberendezkedést kerekasztal-beszélgetések keretében alkották meg a résztvevők, amelynek során a korábbi hatalom képviselői "közjogi aknákat, titkosszolgálati csapdákat" állítottak, és Magyarországon is sikeresen próbálták a politikai hatalmat gazdasági hatalommá konvertálni.

Az államfő különbségeket a két ország folyamatai között az első szabad választásoktól kezdődően állapított meg, mert míg Magyarországon egy rendszerváltó párt győzött, addig Bulgáriában a szocialisták, akik azonban egy év elteltével megbuktak.

Áder János a választási rendszernek tulajdonította, hogy míg Magyarországon az elmúlt évtizedekben minden egyes kormány kitöltötte mandátumát, addig Bulgáriában ez nem így volt, különösen az elmúlt években. Hangsúlyozta: Magyarországon csak komoly támogatottsággal rendelkező pártok kerülhetnek be a parlamentbe.

A múlt kérdéseinek lezárásáról szólva rámutatott: Magyarországon egy átvilágító bírókból álló testület akadályozta meg a rendszerváltást követően, hogy azok, akik az állambiztonsági múlt részei voltak, betölthessenek bizonyos pozíciókat.

Egy, az orosz gazdasági kapcsolatok erősödésére és a korábbi szabadságtörekvésekre vonatkozó kérdésre Áder János úgy felelt: 1956 és a mostani gazdasági együttműködés között semmilyen kapcsolat nincs. Hozzátette: Magyarországnak jelenleg semmivel sem erősebbek a gazdasági kapcsolatai Oroszországgal, mint az elmúlt évtizedekben, vagy mint például Franciaországnak, Németországnak vagy más volt szocialista országoknak. A paksi erőmű bővítéséről szólva kijelentette: senki nem adott az oroszokénál versenyképesebb ajánlatot.

A magyar államfővel együtt az Út a demokráciába: egyediek vagy átadhatók-e az átmenet tapasztalatai? című szekcióban szólalt fel a konferencián Roszen Plevneliev bolgár köztársasági elnök is, aki azonban arra mutatott rá, hogy országában a régi kommunista elit megerősítette gazdasági pozícióit.

Reményét fejezte ki, hogy Bulgária tanul Németország vagy Magyarország példájából, és feldolgozza múltját, szembenéz azzal, mert - mint fogalmazott - a nem teljesen kinyitott (titkosszolgálati) dossziék, a nem teljesen kimondott igazságok nem tettek jót.

Az egykori kommunista rendszerektől való legfőbb különbségnek a Bulgária és az egykori Szovjetunió között fennálló történelmi kapcsolatokat nevezte, hozzátéve: a részben az oroszok által finanszírozott modernizáció az átmenetre is rányomta bélyegét.

A kétnapos konferenciát abból az alkalomból tartják, hogy Bulgária 2014. november 10-én rendszerváltásának és demokratikus átalakulásának 25. évfordulóját ünnepelte.

A tanácskozáson kedden felszólalt Palasik Mária, az Állambiztonsági Levéltárak Történeti Levéltárának kutatásvezetője, szerdán szintén részt vesz a rendezvényen Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulás Nemzetközi Központjának elnöke.

Az államfő a felszólalását követően találkozik Cecka Cacsevával, a bolgár nemzetgyűlés elnökével.

Áder János a bolgár köztársasági elnök meghívására látogatott két napra Szófiába. Roszen Plevneliev másfél éve járt Magyarországon.

Címlapról ajánljuk
Zsidai Zoltán Roy: az Airbnb-kereslet mutatja, milyen nagy szükség lenne évi 30 új szállodára Budapesten

Zsidai Zoltán Roy: az Airbnb-kereslet mutatja, milyen nagy szükség lenne évi 30 új szállodára Budapesten

Nincs elég minőségi szálláshely a fővárosban – emelte ki Zsidai Zoltán Roy gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője, a Magyar Éttermi Szövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: olyan szabályozásra lenne szükség, amely kiszámítható pályát ad a rövidtávú lakáskiadásban érdekelt tulajdonosoknak is és a szállodafejlesztőknek is.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: jöhet 3400 milliárd uniós forrás, szigorítják a balatoni építkezéseket

Tisza-kormány: jöhet 3400 milliárd uniós forrás, szigorítják a balatoni építkezéseket

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×