Az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács rendkívüli ülésének legfőbb feladata, hogy a tagállamok vezetői megállapodjanak az EU többi csúcspozíciójának betöltéséről, miután az Európai Parlament kedden az Európai Bizottság elnökévé választotta Jean-Claude Juncker volt luxemburgi kormányfőt.

A találkozó napirendjén emellett kiemelt helyen szerepel, hogy az állam- és kormányfők a bizottság megválasztott elnökével is átbeszélik a legutóbbi, június végi tanácskozásukon elfogadott, öt fő pontból és további alpontokból álló, a következő öt évre szóló stratégiát az Európai Unió számára.

Egy, a csúcstalálkozó előkészítését ismerő forrás szerint a bizottsági pozíciók elosztásában szinte lehetetlen előrelépni anélkül, hogy az Európai Unió külügyi főképviselőjét, egyben a bizottság egyik alelnökét kiválasztanák. Erre formálisan Herman Van Rompuynek, az Európai Tanács elnökének és a megválasztott bizottsági elnöknek közösen kell javaslatot tennie, a döntés pedig minősített többséget igényel.

A posztra több esélyes neve is felröppent a sajtóban. Az elmúlt hónapokban a legtöbbször Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter nevét lehetett hallani, ám a csúcstalálkozó előtt közvetlenül a balközép állam- illetve kormányfők megállapodni látszanak abban, hogy Federica Mogherini olasz külügyminisztert támogatják.

"Mogherininek valós esélye van, hogy hivatalos jelöltté váljon" - jegyezte meg egy diplomata, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az ugyanakkor nem feltétlenül elengedhetetlen, vagy égetően sürgős, hogy már ma megnevezzék az Európai Tanács következő elnökét, Herman Van Rompuy utódát. A belga politikus megbízatása ugyanis csak november végén jár le. Ennek ellenére vannak az állam- illetve kormányfők között, akik csomagként kezelik a csúcspozíciók kérdését. A kérdés a pártpolitikai hovatartozás, a földrajzi származás és a nem alapján dől majd el - vélekedett egy, a neve mellőzéséhez ragaszkodó forrás.

Angela Merkel német kancellár a tanácskozásra érkezve arról beszélt, hogy akár az is elképzelhető, hogy a személyi kérdésekben nem születik ma döntés. Francois Hollande francia államfő pedig úgy fogalmazott, hogy számára az orientáció és a célok számítanak, majd arra az álláspontra helyezkedett, hogy Juncker programjának több olyan eleme is van, amely Párizs számára szintén prioritás. Werner Faymann osztrák kancellár jó jelöltnek nevezte Mogherinit, de mint mondta: még semmi nem dőlt el.

Az Európai Tanács az ukrajnai és a közel-keleti helyzet fejleményeit is áttekinti. Ez utóbbiról ugyanakkor várhatóan a tagállamok külügyminiszterei tanácskoznak majd behatóbban jövő heti összejövetelükön.

Ukrajnával kapcsolatban viszont pár órával a csúcstalálkozó előtt a diplomata arra számított, hogy az állam- illetve kormányfők szankciók újabb csomagját fogadják majd el Oroszországgal szemben, ám ezzel nem lépnek majd át a szankciók úgynevezett harmadik körébe, ami széleskörű és mélyreható gazdasági szigorításokat jelentene. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy egyáltalán nem lehet tudni, vajon mennyire lesz éles a választóvonal a második és a harmadik lépcső között. A csúcstalálkozó előkészítésére rálátó forrás úgy vélte, születhetnek gazdasági, pénzügyi területeket érintő büntetőintézkedések, tovább szélesíthetik a szankciók bevezetésének jogi alapját, és valóban döntés születhet korábban elnapolt lépések tényleges meghozataláról. A magas rangú tisztviselő álláspontja az volt, hogy az Európai Beruházási Bank (EIB) a jövőben felfüggesztheti a projektek finanszírozását Oroszországban, a tagállamok pedig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankon (EBRD) belül is koordinálhatják lépéseiket ennek elérésére.

"Az Európai Tanács elnöke számára az jelenti a kihívást, hogy fel kell mérnie, meddig merészkedhet el anélkül, hogy túlfeszítené a húrt" - fogalmazott egy neve elhallgatását kérő forrás a Moszkvával szemben javasolt intézkedésekről.

Angela Merkel a megbeszélések előtt arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem sok változás történt a legutóbbi csúcstalálkozó óta, ezért további szankciókról kell tárgyalni Moszkvával szemben.

David Cameron brit miniszterelnök a személyi kérdésekről nem szólt, ám az ukrajnai helyzettel kapcsolatban viszont határozott üzenetet fogalmazott meg a tanácskozásra érkezve. Azt mondta: a jelenlegi helyzet elfogadhatatlan, Oroszország nem tartja tiszteletben az ország területi egységét, az Európai Tanácsnak pedig világos lépések révén világos üzenetet kell küldenie Moszkva számára.

Az Ukrajnával aláírt társulási és szabadkereskedelmi megállapodás életbe léptetésének elhalasztását illetve az egyezmény lényegi újratárgyalását az EU mereven elutasítja, arra viszont nyitott, hogy Oroszország szeptemberre pontokba szedje, milyen aggodalmai vannak az egyezménnyel összefüggésben, majd ezeket a kérdéseket Brüsszel meg is válaszolja.

Ukrajna energiaellátásáról a diplomata annyit mondott: egyelőre nincs kitűzve újabb időpont, hogy az EU, Ukrajna és Oroszország képviselői mikor ülnek újra tárgyalóasztalhoz, a Magyarországról és Lengyelországból érkező, visszatáplált gáz és a hazai kitermelés egyelőre biztosítja az ország stabil ellátását, de ez ősztől már aligha lesz elegendő.