Közel hetven évvel a második világháború befejezése után Németországban sokakat még mindig félelemmel tölt el a gondolat, hogy a szerzői jogvédelem lejártával hamarosan a hazai könyvpiacon is szabadon elérhető lesz a Mein Kampf. Az aggodalom azonban felesleges - írta az amerikai napilap véleményrovatában Peter Ross Range újságíró.

Emlékeztetett arra, hogy a Német Szövetségi Köztársaság (Nyugat-Németország) második világháború utáni első elnöke, Theodor Heuss (1949-1959) már 1959-ben javasolta, hogy a németek számára egyfajta okulásként adják ki újra a hitleri birodalom bukása után betiltott Mein Kampfot. Az akkori politikusi gárda azonban még nem állt erre készen, és a kezdeményezést figyelmen kívül hagyták.

A Führer börtönévei alatt született gyűlöletpamflet először 1924-ben jelent meg, és a szerző 21 évvel későbbi haláláig több mint 10 millió példány kelt el belőle. Németországban 1945 óta tabu lengi körül a náci eszméket és fajgyűlöletet hirdető művet, a szerzői jogokkal bíró bajor állam megtiltotta a könyv utánnyomását. Hitler önéletrajzi könyve ettől függetlenül a világ számos pontján forgalomban van és az interneten is széles körben terjesztik. A The Guardian című brit napilap év elején például arról számolt be, hogy az írásmű digitális kiadásaiból bestseller lett.

A bajor államnak 2015 végéig van lehetősége a könyv újbóli kiadásának korlátozására, a határidő lejárta után viszont már bárki, akár egy neonáci csoport is megjelentetheti a manifesztumot - hívta fel a figyelmet a cikkíró.

A leendő kiadók versenyében az első helyre pályázik a nácizmus tanulmányozásáról ismert müncheni Kortörténeti Intézet, amelynek ötfős csapata évek óta dolgozik egy tudományos kommentárokkal ellátott kritikai kiadáson. A munkacsoportot vezető Christian Hartmann elmondta: a szélsőjobboldali propagandairat jegyzetekkel kiegészített verziója kétszer terjedelmesebb lesz az eredetileg 700 oldalas műnél és arra hivatott, hogy tudományos alapot teremtsen a hitlerizmus jövőbeli tanulmányozásához. Hozzátette: a hitleri történetvezetést magyarázó kommentárokkal körülvéve egy mögöttes tartalmat és történelmi kontextust adnak a műnek, amelyet így "megszabadítanak" állítólagos hipnotikus erejétől. A német tartományok igazságügy-miniszterei június végén úgy foglaltak állást, hogy a Mein Kampf magyarázó kommentárok nélküli kiadásának terjesztési tilalmát a szerzői jogvédelem lejárta után is fenn kell tartani.

A müncheni intézet Mein Kampf-projektje azonban a magyarázó kommentárok ellenére is felháborodást váltott ki bizonyos zsidó körökben. Charlotte Knobloch, a müncheni és felső-bajorországi izraelita kulturális közösség elnöke szerint "továbbra is fennáll a veszélye" annak, hogy a mű szélsőjobboldali érzéseket katalizál. A holokauszt egyik 86 éves túlélője, az izraeli Uri Chanoch agresszív kampányba kezdett a Mein Kampf újbóli kiadása ellen, és a nemzetközi közösség segítségét kérte annak elérése érdekében, hogy Bajorország akadályozza meg azt. Mint mondta, a németek "valahol a szívükben még mindig gyűlölnek minket". Horst Seehofer bajor kormányfő végül a rá nehezedő nyomásnak engedve úgy határozott, Bajorország mégsem vesz részt a Mein Kampf-projektben és visszavonja a programra előirányzott 684 ezer dolláros (mintegy 155 millió forintos) támogatását. Utóbb Seehofer azonban kénytelen volt revideálni döntését, mivel azzal az akadémikusok körében és a bajor törvényhozásban, sőt még néhány zsidó vezetőből is felháborodást váltott ki. Salomon Korn, a frankfurti zsidó közösség irányítója például azért hördült fel a bajor kormányfő bejelentése hallatán, mert - mint mondta - már igen nagy szükség volna a Mein Kampf tudományos kritikákkal ellátott kiadására.

A NYT cikkírója úgy véli, minden bizonnyal "szenzációs pillanat" lesz a Mein Kampf beeresztése a német kulturális vérkeringésbe: generációk közötti viták sorát fogja kiváltani elsősorban arról, hogy hagyhatták magukat ilyen mértékben megtéveszteni a szülők és nagyszülők. A Hitler-mű megjelenése az aktuálpolitikát is formálni fogja és tovább táplálja majd Németországnak a második világháború vége óta tartó, mélyen gyökerező pacifizmusát. A cikkíró szerint a Mein Kampf újbóli felszínre kerülése hasonló hatást vált majd ki, mint Daniel Jonah Goldhagen 1996-ban megjelent vitatott műve, a Hitler szolgálatkész hóhérjai című munka, amely a német átlagembereket a zsidók tömeges megölésére való képességgel vádolta. A NYT kolumnistája emlékeztetett rá, hogy Németország szerepvállalását az egyes nemzetközi konfliktusokban, így Koszovóban, Afganisztánban, Líbiában vagy legutóbb Maliban mélyen befolyásolták ezek a szenvedélyes társadalmi viták. Henryk M. Broder német zsidó író ezzel kapcsolatban nemrég úgy fogalmazott, hogy Németország "még mindig Hitler árnyékában él".

Peter Ross Range úgy véli, hatvankilenc évvel a második világháború befejezése után már nincs értelme annak, hogy a németek ne férhessenek hozzá szabadon egy olyan könyvhöz, amely más országokban könnyen beszerezhető. Az amerikai lap cikkírója szerint a nácizmus újjáéledésétől való félelem miatt illegalitásban tartani Hitler gyűlöletpamfletjét túlzó reakció, amint azt alátámasztják a május végi európai parlamenti (EP) választások eredményei is: miközben Németország egyetlen neonáci pártja mindössze egyszázalékos támogatottságot szerzett, addig Franciaországban a szavazatok közel 25 százalékát zsebelte be a szélsőjobboldal.