Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Putyin óvatosságra intett a krími tatárok őslakosokká nyilvánításával kapcsolatosan

Az orosz államfő óvatosságra intett a krími tatárok őslakosokká nyilvánításával kapcsolatosan, mert szerinte a kérés teljesítése más ott élő népcsoportok, így a görögök érdekeit is sértheti.

Vlagyimir Putyin a Fekete-tenger parti Szocsiban találkozott a márciusban Oroszországhoz csatolt területen élő, de a második világháború idején a Krímből tömegesen kitelepített népcsoport képviselőivel.

Az orosz elnök kijelentette, nagy körültekintésre van szükség az őslakos státus megadásával kapcsolatban, nehogy a problémát megoldva egy másik keletkezzen.

Az őslakossá nyilvánítás ügyét Ajder Musztafajev, a krími tatárok nemzeti mozgalmának egyik képviselője vetette fel a megbeszélésen, amelyet napra pontosan két hónappal azt követően tartottak meg, hogy a Krímben népszavazást rendeztek a terület Oroszországgal való egyesüléséről. Musztafa Dzsemiljev, az ukrán parlament képviselője szerint a referendumon a krími tatárok közül alig vettek részt. Dzsemiljevet április végén öt évre kitiltották a március 16-i népszavazás eredményeként Oroszországhoz csatolt korábbi ukrán autonóm köztársaságból.

A hivatalos krími adatok szerint a március 16-án tartott krími népszavazáson résztvevők 97 százaléka szavazott igennel a csatlakozásra. A múlt kedden ugyanakkor a Forbes amerikai honlap és a TSZN ukrán televízió hírportálja azt közölte, hogy a hivatalos adatoknál jóval kevesebben, a lakosság csupán 30 százaléka vett részt a szavazáson és csak a voksolók fele támogatta az Oroszországhoz csatlakozást.

A Szocsiban tartott pénteki találkozón a krími tatárok egy másik képviselője arra kérte az orosz államfőt, hogy a Krímet is kapcsolják be "az Oroszországi Föderáción kívül élő honfitársak hazatelepítési programjába". Vlagyimir Putyin erre a felvetésre is visszafogottan reagált, hangoztatva: biztos benne, hogy a krími tatároknak sem tetszene, ha a hazatelepítettek elvennék tőlük a munkahelyeket.

A találkozó napján jelentette be Szerhij Akszjonov, a Kreml által kinevezett ideiglenes krími kormányzó, hogy június 6-ig betiltottak minden tömeges rendezvényt a félszigeten. A politikus a kelet-ukrajnai eseményekre hivatkozott. A BBC orosz nyelvű adásának holnapján azonban emlékeztettek rá: vasárnap lesz 70 éve, hogy Sztálin parancsára a krími tatárokat tömegesen kitelepítették a Krím félszigetről. Azzal vádolták őket, hogy együttműködtek a náci megszállókkal. A tatárok egyebek között Szimferopolban, a Krím székhelyén nagygyűlést akartak tartani az évfordulón.

Vlagyimir Putyin áprilisban aláírta azt a rendeletet, amely az örmény, bolgár, görög, krími tatár és német népesség rehabilitációját írta elő. Utasítást adott a sztálini korszakban üldözött népek nemzetiségi-kulturális autonómiájának megteremtésére és az anyanyelvükön való általános iskolai oktatás biztosítására. Putyin egyúttal a Krím félsziget fejlesztésével foglalkozó állami bizottság létrehozataláról is rendelkezett.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
A horvát miniszterelnök is felszólalt a megfizethető turizmusért

A horvát miniszterelnök is felszólalt a megfizethető turizmusért

Horvátország az idén összesen várhatóan 22 millió látogatót és csaknem 15,9 milliárd eurós rekordbevételt könyvelhet el, a jövőbeli stratégiai cél azonban a puszta mennyiségi növekedés helyett egyértelműen a minőség és a kedvező ár-érték arány megteremtése. A horvát kormányzat szerint az ágazatnak fenntarthatóbbá kell válnia, hogy a gazdasági fellendülés mellett a helyi lakosok életminőségét is javítsa, miközben az ország megfizethető marad a belföldi utazók számára is - írta a Vijesti.hrt.hr.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×