A konzervatív lap online kiadásában kedden megjelent beszámolóban felidézték, hogy az utóbbi hónapokban az alkotmánybíróság több döntése nyomán viták bontakoztak ki. Kritika érte például a karlsruhei testületnek azt a február végén meghozott határozatát, amellyel eltörölték az európai parlamenti választáson 3 százalékos bejutási küszöböt meghatározó szabályt, és vita alakult ki a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő azonos nemű párok örökbefogadáshoz fűződő jogaival és rájuk vonatkozó adózási szabályokkal kapcsolatos döntések körül is.

Az alkotmánybíróság illetékességi körének határairól szóló vitában tekintélyes alkotmányjogászok is részt vesznek, és a szakmai vonulat mellett politikai megfontolások tapasztalhatók a diskurzusban, a karlsruhei testületnek pedig "főleg a berlini reakcióktól kell tartania", hiszen a nagykoalíciós kormány - a CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) közös kormánya - csaknem 80 százalékos többségre támaszkodik a Bundestagban, a törvényhozás alsóházában, így akár az alkotmánybíróság helyzetét szabályozó alaptörvényt is módosíthatja - mutatott rá a Die Welt. A lap megjegyezte, hogy az SPD igyekszik nyugtatni a kedélyeket, a CDU-ban viszont "veszélyes gondolatkísérletek" jelentek meg arról, hogy miként lehetne "megbéklyózni" az alkotmánybíróságot.

Thomas de Maiziere belügyminiszter, CDU-s politikus a közlemúltban alkotmányjogászokkal tanácskozott a testület befolyása korlátozásának lehetőségéről. Felmerült egyebek között, hogy lehet esetleg csökkenteni az alkotmánybírók jelenleg 12 éves hivatali idejét, vagy bevezetni egy új szabályt, amely szerint a testület csak kétharmados többséggel semmisíthet meg törvényeket.

A CDU parlamenti frakcióvezetője, Volker Kauder is folytatott bizalmas megbeszélést az alkotmánybíróságról pártja volt és jelenlegi, befolyásos képviselőinek egy csoportjával, és a tanácskozáson tett megállapítások közül kiszivárgott, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kellene fordítani az alkotmánybíró-jelöltek kiválasztására - írta a Die Welt.

A nagykoalíció hivatalosan csak egy régóta tervezett reformmal foglalkozik. A javaslat szerint az alkotmánybírókat a törvényhozás teljes, nyilvános ülésén kellene megválasztani, szemben a jelenlegi gyakorlattal, miszerint a testület tagjait egy mindig zárt ülésen tanácskozó bizottság választja meg. Ez hasznos megoldás, hiszen így nem merülhet fel az a vád, hogy az alkotmánybírókat háttéralkuk alapján, titokban választják ki - mondta a Die Weltnek Eva Högl, az SPD frakcióvezető-helyettese, az alkotmánybírókat választó bizottság tagja.

Karlsruhéban viszont attól tartanak, hogy ez csak az első lépés, amely után azt is bevezetik majd, hogy a jelölteket nyilvános meghallgatáson kérdezik ki az aktuális vitatott társadalmi kérdésekről. Högl szerint erre nincs szükség, "az átláthatóságot erősíteni kell, de a bíróválasztás átpolitizálásra nincs szükség" - nyilatkozott a politikus. Hozzátette: érdemes gondolkodni még a testület összetételének szakmai kiegyensúlyozottságán abban az értelemben, hogy valamennyi jogászi szakmának legyen képviselője az alkotmánybíróságban, de az SPD ezen kívül semmi mást nem támogat és határozottan elutasítja az alkotmánybíróság függetlenségét megkérdőjelező gondolatokat. A testület "szerkezetének és jogkörének alapvető változtatásáról szó sem lehet" - mondta a politikus.