Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

EP-választás - Németországban 20 százalékot érhetnek el a szélsőségesek

Akár minden ötödik mandátumot szélsőséges erők szerezhetnek meg az Európai Parlamentben (EP) a májusi választáson - véli a német konzervatív CDU kampányát vezető politikus, David McAllister, aki szerint a demokratikus pártok csak a szavazóbázisuk sikeres mozgósításával tartóztathatják fel a szélsőségeseket.

A legjobb recept a jobb- és baloldali szélsőségek ellen a magas részvételi arány, ezért a demokratikus erőknek a választásig hátralévő alig 40 napon mindent meg kell tenniük, hogy a lehető legtöbb támogatójuk elmenjen szavazni - mondta a német-skót családból származó konzervatív politikus, Alsó-Szászország tartomány volt miniszterelnöke egy berlini háttérbeszélgetésen.

A kampányban nem a szélsőséges pártokkal kell foglalkozni, hanem azoknak a választóknak az aggodalmaival, akik fontolgatják, hogy a szélsőségesekre szavaznak. Ezért a CDU is "pozitív kampányt" tervez, az erős, versenyképes, demokratikusan, hatékonyan és átláthatóan működő EU jövőképét felvázolva igyekszik megnyerni minél több szavazót - mondta David McAllister.

Szerinte Németországban a kampány május elején indul majd be, amikor mindkét országos közszolgálati televízió (ARD, ZDF) rendez egy-egy vitát az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó két fő jelölt - a konzervatív erőket összefogó Európai Néppártot képviselő Jean-Claude Juncker és az európai szocialistákat képviselő Martin Schulz - részvételével.

Martin Schulz a német szociáldemokrata párt (SPD) politikusa, ami önmagában is indokolja intenzív jelenlétét a németországi nyilvánosságban. Ugyanakkor Jean-Claude Juncker is részt vesz a németországi kampányban, bár egyelőre nem a volt luxemburgi miniszterelnök jeleníti meg a konzervatívokat az utcai plakátokon, hanem főleg Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke.

Ha az SPD-nek lenne hasonlóan népszerű politikusa, akkor bizonyára ő mosolyogna a plakátokon, függetlenül attól, hogy pályázik-e valamilyen uniós tisztségre - jegyezte meg McAllister azokkal a szerinte "furcsa" sajtóbeszámolókkal kapcsolatban, amelyek azt emelik ki, hogy Juncker helyett Merkel szerepel a posztereken.

Hozzátette, hogy a kancellár személyesen is kiveszi a részét a választási küzdelemből, április 29-én országjárásra indul és valamennyi tartományban tart egy vagy több nagygyűlést.

A választási verseny a szocialistákkal "szoros lesz, de az a meggyőződésünk, hogy mi kerülünk ki belőle győztesen" - mondta David McAllister, hangsúlyozva, hogy az Európai Néppárt a felmérések szerint jól áll Németország mellett például Spanyolországban és Lengyelországban, és Franciaországban is mindjobban tör előre.

A politikus a CDU úgynevezett csúcsjelöltje, ami nem tisztséget vagy választási listán elfoglalt helyet jelent, hanem csupán azt, hogy ő a párt kampányának vezetője. Országos lista nincs is, a választók tartományi listákra szavazhatnak Németországban. Az EP-választás sajátossága az is, hogy a CDU és testvérpártja, a bajor CSU a parlamenti választások esetében követett gyakorlattól eltérően külön-külön programmal indul. Erről McAllister elmondta, hogy a két program között sok az átfedés, de néhány pontban különbségek is vannak, például a CSU az Európai Bizottság létszámának csökkentését követeli, amivel a CDU nem ért egyet, és a bajor testvérpárt szorgalmazza a népszavazás intézményének bevezetését uniós ügyekben, amit a CDU ugyancsak elvet.

Tagállami összevetésben Németországból kerül ki messze a legtöbb EP-képviselő. A testületben, amelynek jelenleg 766 fős létszáma a következő parlamenti ciklusban 751-re csökken, a helyek több mint 10 százaléka, összesen 96 mandátum jár Németországnak.

A választáson összesen 24 párt és politikai szervezet indul. A végeredmény a legutóbbi felmérések alapján nagyjából ugyanaz lehet, mint a tavaly őszi parlamenti választáson. A CDU/CSU pártszövetség 40 százalékon áll, az SPD a szavazatok 28 százalékára számíthat. A Zöldek támogatottsága 9 százalékos, a Baloldal 7 százalékon áll.

Az idei németországi EP-választás legnagyobb újdonsága, hogy egy alkotmánybírósági döntés következtében nincsen bejutási küszöb. Eddig a szavazatok legalább 5 százaléka kellett a bejutáshoz. David McAllister szerint az új helyzetben nagyjából a szavazatok 1 százalékával már lehet szerezni egy mandátumot az EP-ben, ezért is nagyon fontos, hogy a demokratikus erők mozgósítsák bázisukat, hiszen akár a szélsőjobboldali Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) is megjelenhet az Európai Parlamentben.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×