Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Krím nem akart mindig lelkesen Oroszországhoz tartozni

A Krím félsziget lakossága a felmérések szerint az előző években nem akart lelkesen Oroszországhoz tartozni, ami érdekes megvilágításba helyezi a március 16-ai népszavazás rendkívül magas részvételi és támogatottsági adatát - derült ki egy helyi krími lap cikkéből.

A rendíthetetlen nyugalmú, bölcs és "déli értelemben politikailag passzív" krímiek néhány nap leforgása alatt szó szerint viharos politikai folyamatok résztvevői lettek. Az események szemlélőiből egy nagy geopolitikai játszma szereplőivé váltak abban az eseménysorban, amely a krími tavasz elnevezést kapta - írta a Szobityija Kríma című újság.

A népszavazásnak nevezett esemény a hivatalos adatok szerint 83 százalékos rekord részvételi arányt hozott, és soha nem látott, 97 százalékos támogatást kapott a félsziget Oroszországhoz csatolása.

Csakhogy a korábbi évek közvélemény-kutatásai arról tanúskodnak, hogy a krímiek egyre kisebb hányada kívánta a félsziget orosz fennhatóság alá kerülését. Az ENSZ megbízásából a Research and Branding Group (RBG) által végzett 2011-es szociológiai adatgyűjtés szerint a Krímben élők 53 százaléka nyilatkozott úgy, hogy azt szeretné, ha a félsziget Oroszország része lenne. Az RBG következő, 2012-es felmérése pedig már csak 38 százalékos támogatottságot mutatott. A kijevi nemzetközi szociológiai intézet 2013-as kutatása is csak 41 százalékot hozott ki.

A lap a támogatottság nehezen magyarázható 2014 márciusi fellendülésével kapcsolatban megemlíti, hogy a krímiek manipulációjában hagyományosan vezető szerepe van a tévének. "Nem véletlen, hogy a parlament és a kormány épületének elfoglalása után az első intézkedés az ukrán televíziós csatornák kikapcsolása volt. Helyüket a +korrekt+ orosz csatornák foglalták el, amelyek sajátosan értelmezték az ukrajnai és krími történéseket" - olvasható az írásban.

A krími lakosság egy része - főleg a szovjet időkben edződött nemzedék - készpénznek vette az orosz híradók által közölt információkat, és széltében-hosszában mendemondák terjedtek el például a nyugat-ukrajnai banderista különítmények borzalmas tetteiről. (A banderisták az ukrán nacionalista mozgalom egykori vezetője, Sztepan Bandera eszméit követők. A fogalmat az orosz sajtóban gyakran megbélyegzésként, a banditizmussal összefüggésben használják.)

Az újság mindehhez hozzátette, hogy több vezető politikus nem fogadta el a 83 százalékos részvételi adatot. A krími tatárok egyik vezetője, Musztafa Dzsemiljev például kijelentette, hogy a tatárok lakta területeken a népcsoportot a vezetői bojkottra hívták fel, és a részvételi arány nem is haladta meg a 30-50 százalékot, a lakosság 15 százalékát kitevő tatárok 99 százaléka nem ment el voksolni. Bahcsiszerájban például a részvétel szerinte csak 30 százalékos volt, ezzel szemben a helyi választási bizottság 64 százalékot rögzített.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tervezőasztalon a bérlakásprogram: ez fogja lebontani a lakhatási válságot?

Tervezőasztalon a bérlakásprogram: ez fogja lebontani a lakhatási válságot?

A Portfolio Checklist tegnapi adásában többek között a hazai lakhatási válság kapcsán vettük górcső alá, hogy mennyiben enyhítheti a helyzetet a kormány tervezett bérlakásépítési programja, illetve a tömegesen üresen álló lakások hasznosítása. Babos Annamária építészmérnökkel, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium lakhatási szakmai tanácsadójával a szakma zászlóshajó eseményén, a múlt héten nagy sikerrel lezajlott Portfolio Future of Construction 2026 konferencián beszélgettünk, aki arra is kitért, hogy vajon a lakáspiacot érintő kormányzati intézkedések összességében hogyan hatnak majd az ingatlanárakra. (A megszólalás 19:01-nél indul.) A műsor első részében a minimálbér-emeléssel foglalkoztunk, amely az utóbbi öt év legalacsonyabb ütemű növekedését mutatja. Megnéztük, hogy mennyiben kompenzálják ezt a szerény mértékű javulást a személyi jövedelemadó terén várható változások, európai összevetésben mire elég mindez és mire számíthatunk az elkövetkezendő években az euróbevezetéshez vezető úton. Hornyák Józsefet, a Portfolio vezető elemzőjét kérdeztük a témában. Az adást, mint minden pénteken, tőkepiaci kitekintővel zártuk, ezúttal Anthropic felütéssel.Támogatott tartalom

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×