Infostart.hu
eur:
367.09
usd:
334.56
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

Angliának ezért fáj, ha Oroszországot ütik

Miközben a brit kormány erőteljesen tiltakozik a krími orosz beavatkozás ellen, kiszivárogtatott hír szerint csak végső esetben fontolná meg Oroszországot sújtó kereskedelmi korlátozások elrendelését, és az orosz magántőke-forgalom - főként a milliárdos oligarchák által kihasznált - lehetőségeinek megvonását.

A brit kormány a nemzetközi jog és a fennálló egyezmények megsértésének tartja, tehát élesen ellenzi a krími orosz beavatkozást. William Hague külügyminiszter egyenesen az Európát fenyegető legnagyobb 21-ik századi veszélynek nevezte ezt. De úgy tűnik, Oroszország-ellenes gazdasági szankciókat csak akkor vezetne be, ha Ukrajnát orosz katonai támadás érné.

A szankciók ugyanis tetemes kárt okoznának a brit gazdaságnak. Az orosz államkincstár és egész sor orosz oligarcha használja ki a londoni üzleti negyed, a City bankjai és más pénzintézetei által nyújtott lehetőségeket milliárdos összegek befektetésére. A luxuskedvelő orosz nagytőkések megkezdték a legértékesebb ingatlanok, paloták, hatalmas vidéki kastélyok felvásárlását.

A brit kormány, a hosszúra nyúlt válságos időszak után, jelenleg gazdasági fellendülésben bizakodik, ezt nem kis mértékben az ingatlanpiac gyors erősödésére alapozza. Az esetleg meghozandó szankciók szétpukkaszthatják a buborékot. És az összefonódás nem egy irányú. Csak egy példa: a British Petroleum 20 százalékban tulajdonosa az orosz energia-óriásnak, a Roszneftnek.

A City mindig is erős hatást gyakorolt a brit politikára. Az üzleti élet befolyásos mozgatói között pedig egyre-másra tűnnek fel az oligarchák, - bár döntő szerepet még nem játszanak. A The Daily Telegraphban jelent meg elemzés a minap, amelynek az a lényege, hogy az orosz tőke szankcionálásával a brit kormány a "nyitott gazdaság" a meghirdetett, nagy vonzerőt jelentő politikáját hazudtolná meg.

Az oligarchákat az vonzza, hogy a City élénk pénzforgalma és viszonylag laza szabályozottsága nagy manipulációs lehetőségeket nyújt, a törvényesség keretein belül. Ebből, és az ingatlan-befektetésekből a szigetországnak óriási haszna van.

A már ismert - több esetben idetelepült - orosz oligarchák mellett új nevek tűnnek fel. Megjelent például a 22 milliárd dollár vagyonnal rendelkező Alisher Uszmanov, a 16 milliárd dollár vagyonú Viktor Vekselberg és Mihail Prohorov, akinek a vagyonát 13 és fél milliárd dollárra becsülik.

Kizárásukat a brit tőkepiacról Anglia kétszer is meggondolná.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Eltűnik naponta közel 5 bolt, de ennek már örülni kell

Eltűnik naponta közel 5 bolt, de ennek már örülni kell

Jelentősen lelassult a magyarországi üzlethálózat évtizedek óta tartó zsugorodása, 2026 első félévében ugyanis 862 bolttal lett kevesebb, ami napi átlagban 4,7 üzletet jelent. Ez töredéke a 2023-as ütemnek, amikor naponta átlagosan több mint 25 bolt tűnt el. Június végén összesen 97 364 üzlet működött az országban, a fogyás az élelmiszerboltoknál és a nem élelmiszer jellegű kereskedelemben is mérséklődött. A legnagyobb vesztesek a zene- és videofelvételeket, a könyveket és a ruházati termékeket árusító szaküzletek, amelyeket az online kereskedelem és a digitális szolgáltatások szorítanak vissza. Miközben a boltok száma drasztikusan csökkent, az átlagos üzletméret két évtized alatt 70 százalékkal nőtt, így a teljes kereskedelmi alapterület alig változott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×