Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Megtartották a magyar holokauszt hetvenedik évfordulójának első izraeli megemlékezését

"Fájdalmas a múlttal való szembenézés, de enélkül nem lesz katarzis, nincs megújulás. Magyarok rontottak magyarokra" - mondta Nagy Andor, Magyarország tel-avivi nagykövete a magyar holokauszt hetvenedik évfordulója kapcsán Izraelben rendezett konferencián szerdán: ez volt a magyar holokauszt hetvenedik évfordulójának első izraeli megemlékezése.

A "Magyarország zsidósága: történelem és emlékezet" címmel meghirdetett nemzetközi szimpóziumot közösen szervezte a magyar zsidóság cfáti emlékmúzeuma, a magyar nagykövetség és a Maszuah holokauszt-oktatási intézet.

A vártnál jóval több volt a látogató, zsúfolásig megtelt az Izrael közepén, a Netanya melletti Tel Jichák kibucban lévő Maszuah legnagyobb előadóterme. Főként idősebb magyarok és második generációsok, a magyar szülők gyermekei érkeztek a szinkron tolmácsolással magyarul és héberül megtartott rendezvényre.

Nagy Andor nagykövet a holokausztot a magyar nemzet egyik legnagyobb tragédiájának nevezte. A Magyarországon is máig meglévő, sőt növekvő antiszemitizmus fájdalmas jelenségét összefüggésbe hozta a rendszerváltás utáni frusztrációval, a gazdasági válsággal, valamint a szegénységgel és a megélhetési nehézségekkel. Véleménye szerint a Jobbik a frusztrált embereket manipulálja és használja ebben a kérdésben.

Különösen tragikusnak vélte, hogy ez éppen a Magyarországgal nagyon azonosuló magyar zsidókkal történhetett meg, akik emiatt sem tudták elhinni azt egészen az utolsó pillanatig. Hangsúlyozta az akkori döntéshozók erős felelősségét, akik nem akadályozták meg a holokausztot, hanem pénzügyileg, katonailag, közigazgatásilag asszisztáltak hozzá.

Nagy Andor elmondta: nehéz szembesülni vele, hogy embertársaink ezt tehették embertársainkkal, "de minden szenvedés ellenére van remény, a zsidó népnek van állama, a holokauszt ellenére vannak Európában zsidó közösségek". És felhívta a figyelmet a Magyarországon zajló zsidó kulturális reneszánszra.

Ismertette a magyar kormány erőfeszítéseit és türelmet kért az általa elkerülhetetlennek és fájdalmasnak nevezett múlttal való szembenézéshez.

A magyar követ után Jichák Kasti professzor, a konferenciának otthont adó intézmény tudományos igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd beszédében felvázolta a magyar holokauszt történelmi sajátosságait, kiemelve az 1944 előtti kormányzati zsidóellenes intézkedéseket.

Rafael Vágó, a tel-avivi egyetem történész professzora a magyar holokauszttal kapcsolatos tudományos megközelítéséről beszélt. A jelenlegi emlékezetpolitikai vitákat pozitív folyamatnak értékelte, mert szerinte az emlékezet őrzésének módja a viták és nézeteltérések során alakul ki, és a holokauszt kapcsán folyó összeütközések jelzik, hogy még mindig mennyire feszült ez a kérdés Magyarországon.

A holokauszt hamarosan a történelem részévé válik a túlélők generációjának távozásával, a személyes tanúságtétel helyett majd a kollektív emlékezetben él tovább.

Szita Szabolcs, a budapesti Holokauszt Emlékközpont főigazgatója kiemelte a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt intézetben folyó magyar tanári továbbképzések jelentőségét, a volt tanítványok részvételét a hetvenedik emlékév rendezvényeiben.

Ismertette a vidéken elhurcolt zsidók nyomainak felkutatására és a róluk szóló megemlékezésekre tett erőfeszítéseket, bemutatta a közös múlt, az együttélés felidézésének példáit.

Eszter Ferbstein kutató az ortodox zsidó közösség holokausztban megjelenő sajátosságairól beszélt, a mély vallásosság szükségszerű feladásáról a koncentrációs táborokban, ahol például maguk az ortodox rabbik beszélték le híveiket a kóser étkezés szabályainak betartásáról életben maradásuk érdekében.

A konferencia délutáni második felében a művészi megközelítés került napirendre. Roni Lusztig, a cfáti múzeum igazgatója a "Szól a kakas már" című, adományba kapott festményükről beszélt, amit egy erdélyi holokauszt túlélő alkotott.

A Budapestről meghívott Forgács Péter két rövid filmrészlet segítségével mutatta be a holokauszt művészi ábrázolásának lehetőségeit és korlátait.

A konferencia utolsó felszólalója az izraeli születésű, de magyar származású és jelenleg San Fanciscóban élő Michal Gavish volt, aki a Magyar Zsidó Múzeumban rendezett kiállításáról szólt.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×